Gyorsan kell reagálni
Tiszteletben kell tartani és nem kell kommentálni a brit népszavazás eredményét, amely nem tragédia, hanem olyan valóság, amelyre a többi európai uniós tagországnak gyorsan reagálnia kell – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Rimaszombatban.
Úgy vélte, óriási hiba lenne, ha az Európai Unió „maradó” 27 tagállamának a népszavazásra adott reakciója olyan lenne, mint az EU eddigi politikája. Kifejtette: az EU lakosságának óriási része elutasítja az unió migrációs politikáját, és nagy az elégedetlenség az EU gazdaságpolitikájával is.
„Ezért csak rajtunk, az unió többi tagországán áll, találunk-e elég erőt annak kimondásához, hogy az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie” – tette hozzá.
Atraktívabb hozzáállás
Robert Fico elmondta: Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel a héten tartott találkozóján, illetve Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélésén felajánlotta, hogy folytassanak informális egyeztetést az EU jövőjéről. Kifejtette: „alapvetően atraktívabb” hozzáállást kell mutatni azokhoz a témákhoz, amelyeket az unió lakossága rendkívül negatívan ítél meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A brit népszavazás eredményének esetleges dominóhatására utalva a szlovák kormányfő azt mondta: igaz, hogy az eredmény „különböző próbálkozásokhoz” vezethet, akár az eurózónát alkotó EU-tagállamok csoportjában is. Ez nagyban befolyásolhatja az életet Szlovákiában is – ami szerint óriási felelősséget tesz a szlovák kormány vállára.
Milyen formában marad fenn az EU?
Rossz hír a Brexit Európa számára – jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter péntek reggel a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevízióban, arra reagálva, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson.
„Ez rossz hír Európa és Lengyelország számára egyaránt” – mondta Waszczykowski, hozzátéve: az Egyesült Királyságra nézve a kilépés destabilizációt jelent.
„Mindnyájan meg akarjuk őrizni az EU-t, kérdés csak az, hogy milyen formában” – hangsúlyozta a lengyel diplomácia vezetője, úgy értékelve: jelenleg két, akár több évig is húzódó folyamat várható: a brit távozással párhuzamosan az EU-brit kapcsolatok új formájáról folytatnak majd tárgyalásokat.
Valóra vált rémálom
Elmondta, hogy kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke telefonon felhívta Beata Szydlo lengyel kormányfőt. „Előre látta a most bekövetkezett helyzetet, a brüsszeli tisztségviselők készültek erre a népszavazási eredményre, és ez valóra is vált” – mondta Waszczykowski.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A külügyminiszter később a lengyel közszolgálati rádiónak is nyilatkozott, mondván: a távozási folyamat befejezéséig Lengyelország tagállamnak tekinti az Egyesült Királyságot, ragaszkodik az uniós szerződések betartásához, és odafigyel a szigeteken élő lengyelek érdekeinek biztosítására is.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az új helyzetben az EU-ban Németország válik-e Lengyelország természetes stratégiai partnerévé, Waszczykowski úgy válaszolt: gazdasági értelemben most is Berlin Varsó uniós főpartnere, ahogyan az Egyesült Királyság eddig a biztonságpolitikában volt az.
Óriási veszteség
Ryszard Czarnecki, a kormányzó Jog és Igazságosság párt európai parlamenti (EP) képviselője, az EP elnökhelyettese szerint Nagy-Britannia távozása „óriási veszteség” az EU számára.
Czarnecki a lengyel közszolgálati rádióban nyilatkozva kijelentette: a britek távozásáról szóló döntés azt is jelenti, hogy Európa külkapcsolataiban meggyengül, és a lengyelek számára különös súllyal bír az a tény, hogy ez az Oroszországgal való viszonyra is vonatkozik.
Németország szerepe az új helyzetben növekedni fog, ez „bizonyos mértékben Franciaországra is vonatkozik” – vélte az EP elnökhelyettese.
Czarnecki szerint a Brexit hatással lehet az Egyesült Királyságban élő lengyel közösségre is, melynek egy része várhatóan visszatér Lengyelországba. A brit szigeteken főleg munkavállalás céljából tartózkodó lengyelek számát mintegy 1 millióra becsülik.
Győzött a Brexit, Skócia és Írország maradna
Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.
Kemény évek várnak ránk a brit kilépéssel
A tőzsdéken meredek zuhanás várható, és hosszú tárgyalássorozatra kell felkészülni Nagy-Britannia és az Európai Unió között az elemzők szerint, miután a csütörtöki népszavazáson Nagy-Britannia elszakadását támogatók kerültek többségbe.
Nincs különleges bánásmód
Sajnáljuk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a brit szavazók döntését, amely mindazonáltal jelentős károkat fog okozni a briteknek és az uniónak is – hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának vezetője péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson.
„A kiválási tárgyalásokat két éven belül le kell zárni, Nagy-Britanniának nem lehet része különleges bánásmódban. A távozás távozást jelent” – emelte ki Twitter-üzenetében a német politikus.
„Jobb és okosabb Európát szeretnénk” – közölte Manfred Weber, aki szerint kulcsfontosságú feladat lesz, hogy közelebb hozzák a lakossághoz az Európai Uniót és felvegyék a küzdelmet a nacionalizmus és a populizmus ellen.
Mint írta, ez a referendum nem Európáról, hanem Nagy-Britanniáról szólt, más tagállamokban határozott többségben vannak az európai projekt támogatói. „Az erős Európa életbiztosítás a tagországok mindegyike számára” – fogalmazott.
Cameron a felelős?
Sajnálatát fejezte ki a népszavazás eredménye miatt Gianni Pittella, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője is, mondván, hogy a „rémálom-forgatókönyv” vált valóra. Az olasz politikus történelmi hibának nevezte a történteket, amelyekért szerinte David Cameron brit miniszterelnök a felelős. Pittella mindemellett leszögezte, itt az ideje, hogy az uniópárti erők új lendületet adjanak az integrációs folyamatnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Ugyancsak péntek reggel Beatrix von Storch, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakció képviselője lemondásra szólította fel Martin Schulzot, az Európai Parlament és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét.
„Június 23-a történelmi nap. Megkérdezték az embereket, és ők döntöttek. Az Európai Unió kudarcot vallott politikai unióként. Junckernek és Schulznak választ kell adnia, le kell mondaniuk” – írta közleményében a képviselő.
Még két év
Spanyolország szomorúan veszi tudomásul, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból történő kilépés mellett döntött – mondta Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök pénteken, rendkívüli sajtótájékoztatón reagálva a népszavazás eredményére.
„Nyugalom, ezt akarom üzenni” – fogalmazott, kifejtve, hogy legkevesebb két évig tart az elszakadási folyamat (Brexit) az EU és az Egyesült Királyság között, amely rendezetten zajlik majd.
A szigetországban élő spanyolokat, a Spanyolországban élő briteket és az érintett gazdasági vállalkozásokat külön is megszólítva Rajoy hangsúlyozta: minden, ami jelenleg érvényes, így marad a következő két évben is, az őket megillető jogok továbbra is hatályosak. Példaként említette a személyek szabad áramlását, a munkavállalást vagy a nyugdíjak folyósítását.
Rajoy kiemelte, hogy a spanyoloknak most a vasárnapi parlamenti választásokra kell koncentrálniuk, arra, hogy megmaradjon az egység az országban.
Nincs visszaút
José García-Margallo spanyol külügyminiszter több sajtóorgánumnak is nyilatkozva azt mondta: aggodalommal tölti el, hogy a britek nemet mondtak Európára. „Ezzel a választással nagyon messze kerültünk, nincs visszaút” – jegyezte meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kormányfőhöz hasonlóan, ő is arról beszélt, hogy a kilépés nem azonnal történik meg, s van idő „a válás” következményeinek megoldására. Spanyolország és az Egyesült Királyság között kétoldalú megállapodást kell kötni a személyek, a tőke szabad áramlásáról. Erre példaként említette Svédországot és Kanadát.
Mi lesz Gibraltárral?
A miniszter komoly problémának nevezte, hogy a britek kilépésével a fennhatóságuk alá tartozó Gibraltár az unió külső határa lesz. „Gibraltár esetében, ami tulajdonképpen egy gyarmat, ezt a gyarmati állapotot kell megszüntetni” – mondta. A politikus szerint közös brit-spanyol fennhatóság mellett Gibraltár a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz.
„Függetlenül attól, hogy van-e Brexit vagy nincs, úgy véljük, hogy Gibraltár az Spanyolország” – fogalmazott Sáenz de Santamaría spanyol ügyvezető miniszterelnök-helyettes a közszolgálati rádió reggeli műsorában, és megerősítette, hogy Spanyolország kezdeményezni fogja Gibraltár közös brit-spanyol fennhatóságát.
Az ügyvezető spanyol kormány pénteki ülésén is foglalkozik a Brexit következményeivel. A kabinet utoljára ülésezik a vasárnapi parlamenti választások előtt.
Túlélheti az unió
Amennyiben az egyik legnagyobb uniós tagállam kilép az Európai Unióból (EU), „kő kövön nem maradhat”, a britek döntése földrengésszerű – adott hangot megdöbbenésének és meglepettségének Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az osztrák közszolgálati Ö1 rádióban pénteken.
Ugyanakkor kijelentette: az unió túlélheti mindezt. Sok változtatásra van szükség, mindezt pedig gyorsan és átfogó jelleggel kell véghezvinni – mondta a miniszter, és hangsúlyozta, hogy az EU megreformálásán „hideg fejjel” kell dolgozni.
Meglátása szerint sokan úgy vélik, hogy az unió a nagy és döntő témákban, mint a migráció és a menekülthullám, nem tud cselekedni. Kurz szerint meg kell oldani az unió a központi problémáját, a bevándorlás kérdését, és párbeszédet kell folytatni az intézményi feladatokról is.
Kurz arra is kitért, hogy amennyiben minden úgy folytatódik, mint eddig, nem zárható ki, hogy a brit népszavazás eredménye dominóhatást indíthat el. Az unió megváltoztatásán kell dolgozni, hogy hasonló szavazás ne ismétlődhessen meg egy másik tagországban – ismételte meg a tárcavezető.
