A bírósági ítélet pótolja az adatokat
Erre azért van szükség, mert a QPT károsultjai esetén nincs hivatalos nyilvántartás, amelyből ellenőrizni lehetne a követelés fennállását, és annak összegét. Ezen befektetői kör ugyanis nem rendelkezik értékpapírszámlával, valamint a befektetési szolgáltatónál nincsenek adatok a kifizetett hozamokról sem.
A bíróság azonban ítéletével – az ügy valamennyi lényeges körülményének gondos mérlegelését követően – meg tudja állapítani a jogosultság fennállását, és az ellenérték kiszámításához szükséges adatokat is a bíróság ítélete pótolja – fejtik ki az írásos válaszban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kérelmezőnek a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kell előterjeszteni az igényét. A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. a Quaestor Értékpapír Zrt. függő ügynöke volt, bizonyos esetekben azonban saját nevében kötötte meg a szerződéseket, annak ellenére, hogy erre nem volt jogosultsága.
Új Quaestor-törvény van
Az Országgyűlés kedden új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat. A törvény a cégcsoporton belüli kötvénykibocsátások miatti károkozás esetén ír elő kárrendezési kötelezettséget, de a kárrendezés kiterjed azokra az ügyletekre is, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata nem saját kötvény vásárlására irányult, de értékpapírszámláján ilyen kötvényt írtak jóvá.
Emellett azon károsultak is jogosultak a kárrendezésre, akik értékpapírszámláján a cégcsoport kötvénye van, de az értékpapírszámla-vezetője már nem a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató. Azért, hogy azok a károsultak, akik értékpapírszámlával nem tudják igazolni jogosultságukat, ne legyenek kizárva a kárrendezésből, bírósági ítélet megállapíthatja kárrendezésre való jogosultságukat.
A parlament a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.
Így állapítják meg a kifizetett összeget
A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is. A kifizetett kár nem haladhatja meg a 30 millió forintot. A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie. A befektetők kártalanításon felüli követelései átszállnak az alapra, amelynek felszámolási eljárásban vagy akár peres eljárásban kell behajtania a követeléseket.
Lépett az Alkotmánybíróság
Az Ab a tavasszal elfogadott Quaestor-törvény több rendelkezését is eltörölte novemberben, miután úgy foglalt állást, hogy nem lehet kimondottan egy cégre vonatkozó jogszabályt alkotni, a jogszabály diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Az Ab indokolása szerint az akkori szabályozás azért is aggályos volt, mert a károsultak a piacinál lényegesen magasabb hozamokra is igényt tarthattak volna.
