Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport összesen több mint 600 ezer, 2015-ben Magyarországon kezelt ügyet vizsgált meg kutatásában.
Így törlesztettek adósságot
Az eredmények alapján a magyarok legnagyobb darabszámban a banki tartozásaikat törlesztették – az összes törlesztés csaknem 60 százalékát, míg a közüzemi tartozások és a telekommunikációs díjtartozások a befizetések 20-20 százalékát tették ki az egésznek. Összegeket vizsgálva viszont a banki tartozások törlesztése adta a befizetések 67 százalékát, míg a közüzemi tartozások 17,5 százalékát, a telekommunikációs díjtartozások pedig 15,5 százalékát tették ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A legtöbb tartozást a 40 és 59 éves korcsoport törlesztette 2015-ben, az ő befizetéseik adták a teljes összeg 48 százalékát, a 60 évnél idősebben az összes törlesztés 29 százalékát, míg a 20 és 39 év közöttiek pedig a 23 százalékát tették ki.
A kutatás megvizsgálta a banki elszámolás lehetséges hatásait is. Kiderült, hogy az adósok kapcsolatfelvételi hajlandósága javult és a banki kintlévőségek törlesztésének száma 8 százalékkal erősödött az elszámolást követően, továbbá az átlagos befizetési érték 19 387 forintra nőtt, ami 17 százalékos növekedést jelent.
A gyors megállapodás a legjobb
Dr. Kiss Nikoletta az EOS Faktor Zrt. jogi és compliance igazgatója szerint a technológiai fejlődés erősen befolyásolja a kintlévőség-kezelés folyamatát is:
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Általánosságban elmondhatjuk, hogy évről-évre növekszik az emailben történő kommunikáció aránya, amivel párhuzamosan csökken a kimenő telefonhívások száma. Az e-mailek elsősorban az X és Y generáció tagjainál számítanak preferált kapcsolattartási formának, az idősebbek továbbra is a telefonos és postai kommunikációt részesítik előnyben” – mondta el az igazgató.
A kutatás kitér a korai kapcsolatfelvétel és a részletfizetési megállapodások következtében megtakarított jogi költségekre is.
„Elsődleges célunk, hogy még a korai szakaszban sikerüljön megállapodást kötnünk, mivel amennyiben egy ügy nem kerül jogi szakaszba úgy nem merülnek fel vele kapcsolatban jogi többletköltségek sem. A vizsgált 600 ezer ügy esetében átlagosan mintegy 48 ezer forintot tesz ki ez a többletköltség, amely abban az esetben elkerülhető, ha sikerül megállapodni a tartozás rendezésében – akár részletekben is” – emelte ki Dr. Kiss Nikoletta.
