Túl sokat túlórázunk, kevésnek véljük a fizetésünket, nem megfelelő szakembert neveztek ki mellénk/fölénk, az egyik csapattárs közepes teljesítménye pedig lehúzza az egész projekt eredményességét – többek között ezeket a helyzeteket is mindenképpen érdemes megtárgyalni. Ahelyett, hogy folyamatosan halogatnánk a szükséges, ám kényelmetlennek ígérkező megbeszéléseket, inkább fogadjuk meg a kommunikációs szakértők tanácsait!
1. Ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra!
„Az emberek átlalában már előre borítékolják, hogy nagyon kényelmetlen lesz a beszélgetés” – mondja Emma Levine, a Chicagói Egyetem viselkedéstudománnyal foglalkozó professzora. Levine úgy véli, hogy pont ezzel a negatív hozzáállással kiprovokált bonyolult helyzetek vezethetnek oda, hogy később már inkább elkerüljük a kellemetlen, ám fontos beszélgetéseket.
A szakértő hangsúlyozta, ezek a diskurzusok általában közel sem sülnek el olyan rosszul, mint azt az elején elképzeljük, viszont nagyon fontos, hogy a kérdéses témaköröket az esetleges kellemetlenségek ellenére is átbeszéljük.
“Ez segít megismerni a másik személy nézőpontját” – emeli ki Levine.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
2. Kerüljük a vádaskodást!
Ez főként a csapatmunka során felmerülő problémák megbeszelése közben fontos alapszabály. Amikor olyan személyeskedő mondatokat használunk, hogy “ezt te mondtad” vagy “ezt te csináltad rosszul”, a másik személy automatikusan védekező reakciót mutat, és így nem jutunk egyről a kettőre.
“Csak próbáljuk meg leírni a szituációt és azt, hogy ez hogyan hatott a kapcsolatunkra vagy a közös munkánkra, anélkül, hogy bármilyen személyes vádat megfogalmaznánk közben” – tanácsolja Ken Sereno, a Dél-Kaliforniai Egyetem kommunikációs professzora.
Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy a “neked kellett volna” kifejezést használjuk, pedig ez sok embert támadásra ösztönöz – emeli ki Lizzie Post etikett szakértő, az Emily Post társelnöke.
Hozzátette, fontos, hogy elmondjuk az embereknek, hogy mit kellene tenniük az adott helyzetben, de ezt utólag már inkább csak eltereli a figyelmünket a valódi probléma megoldásáról.
3. Legyünk nyitottak a másik fél meglátásaira!
Ken Sereno szerint elengedhetetlen, hogy képesek legyünk együttérezni, és a másik szemével is nézni az adott helyzetet.
“Amikor kellemetlen szituációban találjuk magunkat, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy csak a mi álláspontunk lehet a helyes” – mondja a szakember.
Hozzáteszi, ha nyitottságot mutatunk, az megkönnyítheti a probléma megoldását. Ha pedig néha reagálunk is az elhangzottakra, például, hogy “aha, értelek”, az a másik felet is biztosítja arról, hogy valóban kíváncsiak vagyunk a mondanivalójára. Így kevésbé válik ellenségessé a kommunikáció.
4. Ne akarjuk átformálni a másik gondolkodását!
Ha egy adott problémáról teljesen eltérően gondokodunk, mint a beszélgetőpartnerünk, a társalgás előbb-utóbb egymás meggyőzésébe fog átcsapni.
“Akkor tudnak nagyon elfajulni a viták, ha már a másik fél hitét, nézeteit akarjuk megváltoztatni” – hívja fel a figyelmet Lizzie Post.
“Tehát, amikor rájövök, hogy egy ilyen beszélgetésbe csöppentem, az első dolgom átgondolni, hogy mennyire fontos nekem, hogy átformáljam a másik gondolkodásmódját, és hogy mennyi esélyem van arra, hogy sikerrel járok” – magyarázza.
Hozzáteszi, a legfontosabb, hogy emlékezzünk rá: ez csak egy szócsata, nem pedig egy háború. Sok esetben az a legjobb választás, hogy akkor is végighallgatjuk partnerünket, ha nem értünk vele egyet.
5. Tudjuk, hogy mikor kell abbahagyni!
Egy idő után észrevehetjük, hogy a beszélgetés menthetetlen, nem vezet sehová. Post szerint néha a visszalépés a legjobb megoldás.
“Választhatjuk azt az utat, hogy végighallgatjuk a másik álláspontját, átgondoljuk a perspektívákat, majd elhagyjuk a beszélgetést. De dönhetünk úgy is, hogy leállítjuk a diskurzust, és inkább témát váltunk. Mindkettő megfelelő a további vita megfékezésére” – mondja az etikett szakértő.
