Karel De Gucht azokra a sajtóban megjelent értesülésekre reagált, amelyek szerint a tagországok kormányai kompenzációt készülnek kérni az Európai Bizottságtól az orosz export kiesése miatt. Többek között francia, görög termelők és a lengyel kormány is fölszólította az Európai Uniót, hogy térítse meg az orosz embargó miatt keletkezett kárukat vagy vezessen be ártámogatást.
Egy év tilalom
Oroszország – válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra – csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több száz millió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek.
Az EU illetékesei egyelőre hivatalosan nem foglaltak állást a kérdésben.
700 millió dolláros veszteség Lengyelországban
Lengyelország – amelyet elsőként sújtották a moszkvai ellenlépések – legalább 700 millió dollárra becsüli az agrártermékek exportjára kivetett orosz tilalom okozta veszteségét. Varsó az EU mintegy 300 millió eurós Szolidaritási Alapjától vár kárpótlást, illetve új piacok felkutatásában látná a megoldást.
A lengyelek már csütörtökön tárgyalásokat folytattak Brüsszelben a gazdák kártalanításáról. Pénteken jelezték továbbá, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési testületéhez fordulnak az orosz embargó miatt.
Durva károk Olaszországban
Az olasz mezőgazdasági szektort több száz millió euró kár érheti az orosz szankciók miatt az olasz külkereskedelmi kamara számításai szerint. Riccardo Monti kamarai elnök elmondta: 25 százalékkal is visszaeshet az Oroszországba irányuló olasz kivitel.
A Coldiretti agrárszövetség szerint 183 millió euró (58 milliárd forint) lehet azoknak a mezőgazdasági termékeknek az összértéke, amelyeket az orosz embargó érint.
Kezelhető méretű károk Németországban
A német agrárszektor megérezheti az orosz szankciók hatását, a veszteség azonban kezelhető mértékű lehet a német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint. Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókat tekintve – az első Svájc, a második-harmadik helyen Oroszország és az Egyesült Államok áll nagyjából holtversenyben -, ugyanakkor még így is csak 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazdasági kivitelben – hívta fel a figyelmet pénteken Tobias Baumann, a DIHK Oroszországgal, Közép-Ázsiával és Délkelet-Európával foglalkozó osztályának vezetője.
Tavaly 1,7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró volt, a teljes német export pedig mintegy 1000 milliárd euró volt. Ennek alapján „érezhető, de kezelhető” veszteségeket okozhat az orosz embargó – mutatott rá a szakember a Bayerischer Rundfunk bajor közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Ugyanakkor vannak régiók, amelyeket erősen sújthatnak a moszkvai intézkedések, ilyen elsősorban az országos átlaghoz képest kevésbé fejlett északkeleti – a volt NDK területén fekvő – Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány, ahol a tejipar erősen támaszkodik az orosz piacra – mondta Tobias Baumann.
Megjegyezte, hogy az Oroszországba irányuló német és uniós agrárexport már hónapok óta akadozik, hiszen február óta nem lehet húst az EU-ból Oroszországba szállítani. Az orosz hatóságok az állításuk szerint minőségi gondokat észleltek az EU-ból érkező hústermékekben, és ezek a gondok éppen azután merültek fel, hogy felerősödött az ukrán válságban követett orosz politika uniós bírálata – mondta a DIHK szakértője.
Szlovákiában inkább a járműipari embargótól tartanak
A Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap pénteki írása szerint az embargó kilenc szlovák élelmiszeripari céget érint. Az érintett, a hús- és a tejiparban működő szlovák vállalatok mintegy fele országos jelentőségű, esetenként piacvezető termelő. A HN szerint bár a szlovákiai élelmiszeripar exportjának csupán négy százaléka irányul az EU-n kívüli országokba, az embargó komoly probléma az érintett vállalatoknak. Az orosz piac többük számára kulcsfontosságú, s akad köztük olyan, amely termelése kétharmadát ott értékesíti. Az érintett cégek az idei év első felében csaknem hatszáz tonna húsipari és közel kétszáz tonna tejipari terméket exportáltak.
Bár az érintett cégek termelésének kényszerű visszafogása is negatív hatásokkal járhat, a komolyabb következmények a közvetett hatások begyűrűzése után jelenhetnek majd meg. A lap a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPaPK) állásfoglalására hivatkozva megjegyzi: ilyen hatás lehet, hogy az exportjuk 96 százalékát az uniós piacon értékesítő szlovák élelmiszeripari termelőknek gondjaik támadhatnak az orosz embargó miatt telítetté váló uniós piacon, valamint az is, hogy a szlovákiai értékesítés árait is csökkentheti a többi uniós országban keletkező terméktöbblet.
Az unió eddigi szankcióiról már kiderült, hogy célt tévesztettek, amit Moszkva mostani lépése, az embargó elrendelése is bizonyít. Az orosz válaszintézkedések sorában állítólag már felmerült az unióban előállított gépkocsik behozatalának tilalma is, aminek megvalósítása még súlyosabb következményekkel járhat, hiszen Oroszország a két jelenleg legnagyobb kapacitású szlovákiai autógyár – a pozsonyi VW és a zsolnai Kia – egyik legfontosabb felvevőpiaca.
