Nem teljesítik a vállalást
A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet azonban tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
„Idén meg kell kettőznünk az erőfeszítéseinket. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a szövetségünk alapját képező transzatlanti kapocs szilárd maradjon” – fogalmazott Stoltenberg a katonai szervezet 2016-os évértékelő jelentésének bemutatásakor.
Itt a fordulat?
A NATO friss helyzetértékelése szerint a tagországok többségében emelkedtek tavaly a védelmi kiadások, ez azonban még mindig messze van az új amerikai kormányzat által megkövetelt szinttől.
A dokumentumból kiderült, miközben az Egyesült Államok a szövetség GDP-jének „mindössze” 46 százalékát adja, még mindig az amerikai katonai kiadások teszik ki a NATO-országok összesített védelmi költségvetésének 68,2 százalékát. Ezt Nagy-Britannia követi 6,7, Franciaország 5,6 és Németország 5,1 százalékkal.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Stoltenberg szerint mindazonáltal fordulópontot jelent, hogy a szövetség 28 tagállama közül 23-ban nőttek tavaly a védelmi kiadások. Az előző évhez képest 2016-ban 3,8 százalékkal, körülbelül tízmilliárd dollárral emelkedett a tagországok összesített katonai költségvetése.
A főtitkár „reális elvárásnak” nevezte a védelmi költségvetéseknek a GDP 2 százalékára emelését. Kiemelte, „ebbe minden tagállam a legmagasabb szinten egyezett bele”, valamint üdvözölte, hogy Lettország, Litvánia és Románia közelít az elvárt szinthez.
Az észak-atlanti szövetség jelentése szerint Magyarország a GDP 1,02 százalékát fordította védelmi célokra 2016-ban, ami nagyjából 353 milliárd forintnak felelt meg a 2015-ös 316 milliárd után. Magyarország katonai kiadásai a NATO 892 milliárd dolláros összköltségvetésének valamivel több mint 0,1 százalékát tették ki tavaly.
Amerika többet vár
Donald Trump amerikai elnök, aki korábban a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba, nemrégiben közölte: még az év végéig „valódi előrelépést” vár a szövetségesek védelmi kiadásainak emelésében. Trump még az elnökválasztási kampány során úgy nyilatkozott, orosz agresszió esetén csak azoknak a NATO-országoknak a védelméhez nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket.
Friss feszültség
Hétfői sajtótájékoztatóján Stoltenberg az értékelés bemutatása mellett Hollandiát és Törökországot is nyugalomra intette. „A vita a demokrácia középpontjában áll, de a kölcsönös tisztelet is (…) Arra biztatnám a feleket, hogy mutassanak tiszteletet egymás iránt, legyenek higgadtak és tegyenek megfontolt intézkedéseket” – jelentette ki.
A két ország közötti diplomáciai pengeváltást az okozta, hogy a holland hatóságok a hét végén két török minisztert is megakadályoztak abban, hogy kampányrendezvényeken vegyenek részt Hollandiában. Mindkét miniszter az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazással kapcsolatos rendezvényen szeretett volna részt venni.
Olvastad már? Húsz vállalat, amely kaszál a háborún
A nemzetbiztonság és a háború nagy üzlet. Az Egyesült Államok kormánya évi 598,5 milliárd dollárt költ erre, 2015-ben ennek több mint fele ment diszkrecionális költségekre, katonai és fegyvertechnológiára. Csak abban az évben a száz legnagyobb fegyvergyártó és katonai szolgáltató 370,7 milliárd dollár értékben adott el fegyvert világszerte. A cikkben sorra vesszük azt a 20 vállalatot, amely a legnagyobb értékesítéseket realizálta 2015-ben.
