S ez meg is változtatatta eme űrtérségről alkotott eddigi, legalábbis a Plutóval kapcsolatos elképzeléseinket. Ha azt gondolnánk, hogy az űrkutatás csupán tudományos képességeink és kutatási szenvedélyünk céljait szolgálja, valószínűleg óriásit tévednénk. Az űrkutatásba és az űrtechnológia fejlesztésébe fektetett dollármilliárdok a társadalom létkérdései mellett egészen hétköznapi érdekeket is szolgálnak.
Hatalmas kincsek száguldanak az űrben
Nevezetesen azt, hogy az ember számára kifogyóban vannak a Földön fontos és értékes ásványféleségek és anyagok. Olyanok, amelyek árfolyamai időnként éppen a csillagos eget érintik. Ha az égi értékek hasznosításában, kitermelésében gondolkodunk, egyelőre horribilis összegekre jutunk. Ám eljöhet az idő, amikor nem a költség lesz a kérdés, hanem az élet. S persze azt sem lehet kizárni, hogy a technológiai fejlődés következtében anyagilag is elérhetővé válnak a világűrben keringő mesés értékű ásványkincsek.
A téma azért is izgalmas, mert éppen a napokban látogatpott el hozzánk egy aszteroida. A neve valójában nem mond sokat, a szürke UW-158-at viseli. Pedig kaphatott volna sokkal izgalmasabb elnevezést, merthogy minden bizonnyal hatalmas az értéke. Nem csak tudományos szempontból, hanem ténylegesen is.
Platina és értékes fémek az UW-158-on
A mellettünk elrepült UW-158 ugyanis a kutatók szerint is nem kis értékeket tartalmaz. Nagy mennyiségben platinát és egyéb ritkafémeket. A kutatók ismereteik alapján háromszáz milliárd és 5,4 ezer milliárd dollárra becsülik a magában hordozott anyagi érték nagyságát. A becslés széles határok között mozog, de hát ennyit tudnak jelenleg a kutatók mérőeszközei.
Nem elképzelhetetlen, hogy ezeknek a hatalmasnak vélt értékek miatt egykor az űrhajósokat űrbányászoknak is kiképzik, s küldetésük célja már messze nem kizárólag az űr vizsgálata, hanem az adott égitesten lévő értékes anyagok felkutatása és kitermelése lesz.
Az űrbányászatra, legalábbis iparszerű értelemben, még egy ideig minden bizonnyal várni kell. Az említett négyszázötvenhét méter széles aszteroida, amikor legközelebb van hozzánk, akkor is csaknem két és félmillió kilométer távolságban tartózkodik. Hogy oda eljussunk földi értelemben hatalamas távolságot kellene megtennünk.
Mindezidáig hiányzik a kellő jogi háttér
Ami ma álom, az holnap valósággá válhat. Ezt igazolja, hogy a NASA, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (National Aeronautics and Space Administration) konkrét tervvel rendelkezik, amelynek a célja a földönkívüli fémkitermelés kifejlesztése. S, hogy ez mennyire nem az álomvilág, az elképzelés dátumot is tartalmaz, nevezetesen a 2025-öt. Akkorra kellene ugyanis olyan képességekkel rendelkeznünk, hogy be tudjunk fogni egy aszteroidát. Az égi vándort azután Hold körüli pályára kényszerítenék, ahol az űrbányászok kitermelhetnék belőle az értékes fémeket.
A téma persze a befektetőket is érdekli. A korábbiakban a Deep Space Industries nevű cég jelentette be, hogy kiaknáznák a bolygók értékes fémkészleteit, és világűrbe telepített 3D nyomtatók segítségével hasznosítsák is azokat. A technológiájuk is megvan az aszteroidák eléréséhez, kutatásához, s az azokon lévő értékes anyagok kinyeréséhez. Egy másik amerikai cég, a Planetary Resources már 2012-ben úgy nyilatkozott, hogy kiaknázná a földközeli kisbolygók nyersanyagkészleteit.
Ami az űrbányászat jogi hátterét illeti, van miért aggódnunk. Az űregyezmények szerint ugyanis az égitestek az emberiség közös tulajdonát képezik. Ám, aki először odaér, annak van jogköre az égitestre és az ellenőrizheti azt.
