Nagy a gond
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai adatismertetése szerint a márciussal zárult három hónapban átlagosan 4,6 százalék volt az állástalanok aránya. Ez 1975 óta a legalacsonyabb szint. Az egy évvel korábbi azonos időszakban 5,1 százalékos volt a munkanélküliség Nagy-Britanniában.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az ONS szerdai adatai szerint a 16 és 64 év közötti korcsoportban 74,8 százalékos a foglalkoztatottság. Ez a legmagasabb foglalkoztatottsági ráta a brit gazdaságban azóta, hogy a statisztikai hivatal 1971-ben elkezdte a jelenlegivel összehasonlítható módszertan alapján mérni ezt a mutatót.
A beszámoló szerint ugyanakkor a heti átlagos nominálbér a vizsgált három hónapban a prémiumokat kiszűrve átlagosan 2,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben, és ez az inflációval együtt számolva 0,2 százalékos reálbércsökkenést jelent.
Márciusban 2,3 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában, és az inflációs ütem azóta jelentősen tovább gyorsult: a héten ismertetett friss adatok szerint áprilisban a fogyasztói árindex már 2,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az elveszett évtized
Az Oxford Economics – az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege – a friss foglalkoztatási és bérkiáramlási adatok szerdai ismertetése utáni gyorselemzésében kiemelte, hogy számításai szerint a heti brit átlagbér reálértéken számolva jelenleg alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt, vagyis a globális pénzügyi válság elhatalmasodása előtti utolsó teljes évben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A cég elemzői az elmúlt tíz évet a reálbérek szempontjából „elveszett évtizednek” nevezték. A ház szerint a brit munkapiac szerkezeti változásai magyarázzák, hogy a rekordszintű foglalkoztatottság miért nem jár a reálbérek emelkedésével. A legfőbb okok között van, hogy a munkaerő egyre jelentősebb része tolódik át a kevésbé biztos, gyengébben jövedelmező foglalkoztatási formák felé.
Az Oxford Economics elemzői szerint ennek egyik jele, hogy az elmúlt két évben a foglalkoztatási ráta emelkedésének csaknem a harmadát az egyéni önfoglalkoztatók, további ötödét a részmunkaidőben dolgozók számának növekedése adta. Más hosszú távú előrejelzések szerint az átlagos brit reálbérszint még a következő évtized elején is alacsonyabb lesz, mint a pénzügyi válság előtt.
A Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) a legutóbbi növekedési prognózisok alapján összeállított elemzésében közölte: modellszámításai szerint 2021-ig nem egészen 5 százalékos halmozott reálbérnövekedés várható Nagy-Britanniában. Az IFS szakértői szerint ebből az következik, hogy az átlagos brit reáljövedelem 2021-ben is elmarad a 2008-ban mért szinttől. Az intézet szerint Nagy-Britannia a II. világháború vége óta nem élt át ilyen gyenge reálbérnövekedési időszakot.
