Magyarország vízkészletei drámai ütemben zsugorodnak: a talajvízszint csökken, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén is súlyos a visszaesés. A szakértők évtizedek óta figyelmeztetnek, a kormányok mégis tétlenek maradtak. A most közelgő aszály a valaha látott legsúlyosabb lehet, és nemcsak a gazdákat, hanem az egész társadalmat veszélyezteti.
Vizeink eltűnnek
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint olyan aszály jöhet Magyarországon, amilyen még nem volt.
- Az elmúlt öt évben a téli csapadékhiány miatt meredeken csökkent a talajvízszint,
- a mélyebb talajrétegek víztartaléka is kimerülőben van,
- a felszíni vízkészleteink pedig 2010-hez képest átlagosan 14%-kal csökkentek.
A Tisza vízgyűjtőjén a helyzet katasztrofális: 30%-os a visszaesés.
Kormányzati tétlenség
A probléma nem új:
- 2002–2003-ban a Balaton vízszintje annyira lecsökkent, hogy majdnem a Dunából pótolták.
- 2011–2012-ben rekordkár érte a mezőgazdaságot – mai értéken kb. 400 milliárd forintnyi veszteség.
- 2022-ben ismét rendkívüli aszály pusztított, mégis elmaradt a rendszerszintű vízgazdálkodási válasz.
A Vásárhelyi Terv víztározói csak részben épültek meg, és akkor is működésképtelenek, ha nincs mit betározni. A „Vizet a tájba” program pedig több mint tíz évet késett.
Hibás szemlélet – rossz gyakorlat
Szakértők szerint a legnagyobb probléma a hozzáállás:
- Ma a cél, hogy a lehető leggyorsabban elvezessük a csapadékot.
- Ehelyett a víz tájban tartására lenne szükség, ökológiai és gazdálkodási megoldásokkal.
Ez a szemléletváltás évtizedek óta sürgető, mégis elmaradt.
A „csendes gyilkos”
Az ENSZ és a Nemzetközi Aszályellenálló Szövetség szerint az aszály a világ egyik legnagyobb fenyegetése:
- lassan pusztít,
- elszívja az erőforrásokat,
- társadalmi és gazdasági összeomláshoz vezethet.
„Az aszály csendes gyilkos. Itt van, eszkalálódik, és sürgős együttműködést igényel” – figyelmeztetett Ibrahim Thiaw, az UNCCD vezetője.
Nemzetközi példák, hazai mulasztások
Spanyolország, Marokkó vagy Törökország már most vízért küzd, a magyar helyzet pedig nagyon hasonló. Az elmúlt 15 évben elszalasztott lehetőségek, félresikerült projektek és rosszul felhasznált források jellemezték a vízgazdálkodást. Most viszont már nem lehet tovább halogatni a döntéseket: ha a vízkészletek kimerülnek, annak súlyos társadalmi és gazdasági ára lesz.
