Sötét mód ikon
2026 július 16
Horror a mozikban és Nadalról szóló dokumentum a filmajánlónkban – Ezek a filmek pörögnek a héten

Horror a mozikban és Nadalról szóló dokumentum a filmajánlónkban – Ezek a filmek pörögnek a héten

Két nagyon különböző, mégis figyelemre méltó újdonság került a heti filmajánlónkba. A mozikban futó Backrooms – Hátsó szobák az internetes horror egyik legismertebb mítoszát viszi vászonra, míg a Netflix Rafa című dokumentumsorozata Rafael Nadal pályafutásának utolsó nagy küzdelmeit és legendás karrierjét mutatja be. Az egyik film az A24 új horrorjátéka a félelemmel, a másik egy sportikon portréja sérülésekről, rivalizálásról és kitartásról szól.

Rafa dokumentumfilm. Forrás: Netflix

Filmjánló a mozik rajongóinak

Backrooms – Hátsó szobák

Első filmajánlónk a mozikban most bemutatásra került új horrorfilmet hoztuk, amely már az első hétvégén óriási kasszasikert hozott. A Backrooms – Hátsó szobák egy amerikai horror-thriller, amely egy különös, végtelennek tűnő térbe vezeti a nézőt. A történet kiindulópontja egyszerű, mégis nyugtalanító. Egy bútorüzlet bemutatótermének alagsorában megmagyarázhatatlan átjáró jelenik meg. A Chiwetel Ejiofor által alakított Clark felfedezi ezt a furcsa világot, ahol az ismerősnek tűnő folyosók, szobák és mesterséges fények egyre inkább elveszítik a kapcsolatot a valósággal.

A filmben nem a klasszikus szörnyhorror dominál, hanem a nyomasztó térélmény. A Backrooms lényege éppen az, hogy a környezet válik fenyegetővé. Az üres helyiségek, a fluoreszkáló fények, a labirintusszerű folyosók és a bizonytalanság teremtenek feszültséget. A történetben fontos szerepet kap Renate Reinsve karaktere is, aki Clark terapeutájaként kerül közel a rejtélyhez.

Mi ez a Backrooms-jelenség?

A Backrooms nem hagyományos filmes ötletként indult, hanem egy internetes siker volt. A történet az online creepypasta-kultúrához és a liminális terekhez kapcsolódnak. Ezek olyan helyek, amelyek ismerősnek tűnnek, mégis idegenek. Üres irodák, kihalt bevásárlóközpontok, végtelen folyosók, neonfényes átjárók.

A rendező, Kane Parsons 2022-ben töltötte fel The Backrooms (Found Footage) című rövidfilmjét a YouTube-ra. A videó gyorsan népszeű lett. Egyszerre idézte meg az amatőr talált felvételes horror hangulatát és a digitálisan létrehozott, nyugtalanító terek világát. A siker után a Backrooms saját rajongótábort olyan mitológiát épített maga köré, ebből nőtt ki az egész estés filmváltozat.

Miért különleges Kane Parsons bemutatkozása?

Kane Parsons rendkívül fiatalon jutott el Hollywoodig. A Backrooms az első egész estés filmrendezése, amelyet az A24 mutatott be. A stúdió az elmúlt években több különleges hangulatú, szerzőibb horrorral és thrillerrel szerzett komoly nemzetközi figyelmet. Parsons erőssége nem elsősorban a hagyományos horrorépítkezésben, hanem a vizuális világ megteremtésében van. A Backrooms képi nyelve a számítógépes grafika, a talált felvételes esztétika és a nyomasztó építészeti terek keveréke. A film emiatt nemcsak horrorként, hanem az internetes kultúra mozgóképes továbbgondolásaként is érdekes.

Miért lett fontos mozis esemény?

A Backrooms az amerikai elővetítéseken erős rajtot vett. A beszámolók szerint a csütörtök esti vetítéseken 10,4 millió dolláros bevételt ért el. Ez különösen erős eredmény egy olyan filmnél, amely nem klasszikus franchise-ból, hanem internetes horrorjelenségből nőtt ki.

A siker azt mutatja, hogy a közönség ma már nemcsak képregényekből, videojátékokból vagy regényekből érkező történetekre nyitott, hanem az online közösségek által felépített mítoszokra is. A Backrooms így nem egyszerűen egy új horrorfilm, hanem annak példája is, hogyan válhat egy YouTube-on és fórumokon terjedő ötletből nagy mozibemutató.

Kiknek ajánlható?

A Backrooms – Hátsó szobák azoknak lehet érdekes választás, akik szeretik az atmoszférikus, lassabban építkező horrort. Nem elsősorban a gyors ijesztésekre épít, hanem arra az érzésre, hogy a szereplők egy olyan térben rekedtek, amelynek nem értik a szabályait.

Backrooms-Hátsó szobák film. Forrás: Fórum Hungary

Filmajánló a streaming csatornák nézőinek

Rafa (Netflix)

Filmajánlónk nem hagyhatja ki a a világ egyik legsikeresebb teniszezőjéről készült dokumentum sorozatát, amely most került fel a csatorna műsorára. A Netflix csatornán látható Rafael Nadal teniszezőről készült dokumentumfilm, amely emberien és részletesen bemutatja azt a nehéz utat, amelyen a világklasszis sportoló végigment. A Rafa a sportdokumentum-sorozata Rafael Nadalról, minden idők egyik legsikeresebb teniszezőjének nemcsak a spanyol klasszis legnagyobb győzelmeit idézi fel, hanem azt is bemutatja, hogyan próbált visszatérni a versenysportba a 2023-as sérülések után, és hogyan élte meg pályafutása utolsó szakaszát. A sorozat főszereplője maga Nadal, de megszólalnak családtagok, edzők és pályatársak is, akik közelről látták a karrier legfontosabb fordulópontjait.

Miért fontos Nadal története?

Rafael Nadal pályafutása a modern tenisz egyik meghatározó története. A mallorcai teniszező 22 Grand Slam-tornát nyert, köztük rekordot jelentő 14 Roland Garros-győzelmet. Játékát a rendkívüli fizikai erő, a kitartás, a balkezes topspin és a szinte példátlan mentális állóképesség tette különlegessé.

A sorozat egyik központi kérdése az, hogy milyen árat fizetett Nadal ezért a hosszú élsportolói pályafutásért. A dokumentumfilm sokat foglalkozik a sérülésekkel, a kezelésekkel, a fájdalommal és azzal, hogyan próbált a karrierje végén is versenyképes maradni.

Rivalizálás Federerrel és Djokoviccsal

A Rafa külön figyelmet szentel Nadal két legfontosabb riválisának. Roger Federernek és Novak Djokovicnak. Federerrel vívott mérkőzései a 2000-es évek egyik legnagyobb sportpárharcává váltak, különösen a Roland Garroson és Wimbledonban játszott döntők miatt. Djokovic később új korszakot nyitott Nadal pályafutásában. A szerb teniszezővel vívott mérkőzések fizikailag és mentálisan is a sportág legkeményebb csatái közé tartoztak. A sorozat ezeket a rivalizálásokat nemcsak eredményként, hanem Nadal fejlődésének és alkalmazkodásának részeként mutatja be.

Sérülések, visszatérés és visszavonulás

A dokumentumsorozat egyik legfontosabb rétege Nadal sérüléseinek bemutatása. A Guardian kritikája szerint a sorozat részletesen foglalkozik a kezelésekkel, orvosi vizsgálatokkal és azokkal a pillanatokkal, amikor Nadalnak újra és újra döntenie kellett arról, folytatja-e a játékot. A Netflix háttéranyaga szerint a négyrészes dokumentumfilm a sérülések mellett a szorongást és a visszavonulás nehéz döntését is bemutatja. Ez fontos különbség a klasszikus sportösszefoglalókhoz képest. A Rafa nemcsak a győzelmeket, hanem a pályafutás fizikai és lelki terheit is előtérbe helyezi.

Mit kapunk és mit nem?

A Rafa erőssége, hogy sok archív felvételt, kulisszák mögötti jelenetet és közeli megszólalást használ. A néző közelebb kerülhet Nadal edzésmunkájához, családi hátteréhez, valamint ahhoz a világhoz, amelyben a sportoló több mint húsz éven át a legmagasabb szinten versenyzett.A sorozat a kritikák szerint nem minden kérdésre ad mély választ. Nadal továbbra is visszafogott, fegyelmezett személyiségként jelenik meg, és a dokumentumfilm nem mindig bontja ki teljesen, mi hajtotta benne ezt a rendkívüli győzni akarást. Inkább alapos pályakép és sportolói portré, mintsem teljesen feltárulkozó önvallomás.

A Rafa elsősorban azoknak ajánlható, akik érdeklődnek a tenisz, a sportdokumentumok és a nagy pályafutások emberi oldala iránt. Nadal rajongóinak szinte kötelező néznivaló lehet, de azok számára is érdekes, akiket az foglalkoztat, hogyan lehet valaki két évtizeden át a világ élvonalában. Aki gyors tempójú, botrányokra építő sportdokumentumot vár, annak a sorozat visszafogottabb lehet. A Rafa inkább a kitartásról, a sérülésekkel folytatott küzdelemről, a versenyszellem áráról és egy kivételes karrier lezárásáról szól.

Rafa dokumentum. Forrás: Netflix

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Netflix

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.