Mario Draghi elnök az EKB kormányzótanácsának Ciprus fővárosában, Nicosiában tartott múlt heti csütörtöki kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be az eszközvásárlási program március 9-i, hétfői megkezdését.
1100 milliárd eurós program
A tervek szerint 2016 szeptemberéig tartó, havi 60 milliárd eurós – összességében 1100 milliárd eurós – kötvényvásárlási program az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, illetve a brit jegybank gazdaságösztönző céllal végrehajtott mennyiségi enyhítési programjaival mutat elvi hasonlóságot.
Az eszközvásárlási program havi 60 milliárd eurós keretösszege már tartalmazza az EKB két, tavaly ősszel indított magánadósság-vásárló programjának havi 10 milliárd eurós keretösszegét is, vagyis a piacra juttatott pótlólagos likviditás 50 milliárd euró lesz.
Államkötvényeket vesznek
A program keretében az EKB 2-30 év lejáratú befektetési minősítésű államkötvényeket, továbbá az EU intézményei és magánvállalatok által kibocsátott papírokat vásárol. A bank az EKB alaptőkéjéhez való hozzájárulás mértékében vesz kötvényeket az euróövezeti országokban, így a legtöbbet német állampapírokból, majd a francia és az olasz kötvények következnek.
Annak elkerülésére, hogy a kötvényvásárlások torzítsák a piaci árfolyamokat, a vásárlásokat minden egyes kötvény esetében 25 százalékban, kibocsátónként pedig 33 százalékban maximalizálta az EKB.
Végre kell hajtani a reformokat
Az eszközvásárlási program januári bejelentése egyaránt talált pozitív és negatív visszhangra elemzői és gazdaságpolitikai döntéshozói körökben. Amiben azonban a program ellenzői és támogatói közös nevezőre jutottak, az a megkezdett szerkezetátalakítási reformok végrehajtásának a szükségessége volt.
Ahogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde is hangsúlyozta a bejelentést üdvözlő nyilatkozatában, a növekedési potenciál teljes kiaknázásához a strukturális reformokat mindenképpen folytatni kell Európában. A program egyébként szerinte segít alacsonyan tartani a hitelfinanszírozási költségeket az euróövezetben, megemeli az inflációs várakozásokat és támogatja az euróövezeti jegybank árstabilitás feletti őrködést előíró mandátumát is.
Angela Merkel német kancellár is hangsúlyozta, hogy az EKB növekedést ösztönző lépései nem mentik fel az európai politikusokat annak felelőssége alól, hogy meg kell változtatniuk gazdaságukat. „A politikusoknak még elszántabban kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel, semmint azon gondolkodjanak, hogy más intézkedésekkel időt nyerjenek” – fogalmazott.
Szükséges rossz
Az eszközvásárlási program ellenzőinek szószólója Jens Weidmann, a német központi bank, a Bundesbank elnöke többször hangoztatta, hogy az olcsó pénz politikája, amelyet az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és a japán jegybank követ, nem ültethető át egy az egyben Európába, mert Európában nincs központi kormány, ráadásul a túl olcsó hitelek egyes országokban késleltethetnék a szükséges reformok végrehajtását.
A berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher szerint viszont az EKB programja „a szükséges rossz”, elkerülhetetlen az euróövezeti válság legyőzéséhez vezető úton. Úgy vélte, az EKB „erős és meggyőző” üzenetet küldött a piacoknak, és „helyesen hangsúlyozza”, hogy a mennyiségi enyhítés beindítása után az eddiginél is nagyobb a kormányok felelőssége a szerkezeti reformok végrehajtásában.
Az EKB január 22-i bejelentését a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is üdvözölte. A tárca akkor az MTI-hez eljuttatott közleménye kiemelte, hogy ugyan a program keretében kizárólag euróövezeti kötvényeket vásárol az EKB, a piacokon megjelenő likviditásnak köszönhetően csökkenhetnek az övezeten kívüli uniós tagországok, így Magyarország kötvényhozamai is. Ennek köszönhetően pedig több forrás marad gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő programok finanszírozására.
