Civilizált megoldás kell
A közlemény szerint Martonyi János külügyminiszter péntek este a montenegrói Budvában megbeszélést folytatott Vesna Pusić horvát miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel. Martonyi János ismertette a magyar kormány egyértelmű álláspontját, hogy nem kívánnak a magyar-horvát kapcsolatokban feszültségforrást, így – ha a Mol INA részesedése ennek akadályát képezné – akkor a legjobb megoldás a két gazdasági partner civilizált módon történő különválása.
Martonyi János kiemelte: ez a kérdés kizárólag a Mol, mint gazdasági társaság hatáskörébe tartozik – írták.
A magyar külügyminiszter leszögezte továbbá, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően a magyar kormány az európai elfogatási parancs végrehajtásába nem szólhat bele, hiszen az a bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A külügyi közleményben arra is kitértek, hogy a magyar és a horvát diplomácia vezetői megerősítették elkötelezettségüket abban: „a szomszédos országok együttműködését minden területen erősíteni kell”, különös tekintettel az energetikai kérdésekre, így a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításra, a szénhidrogén szállítóeszközök összeköttetésére, valamint a tervezett horvát–magyar–ukrán energetikai együttműködésre.
Pénteken már látszott az irány
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Facebook-oldalán péntek délután jelentette be, hogy megérkezett a tárcához az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, immár az előírt formában, nem úgy mint előző nap.
Pénteken a magyar és a horvát miniszterelnök is megszólalt a Mol-INA-ügyben: Orbán Viktor azt javasolta a horvátoknak, fontolják meg, hogy állami kézbe veszik az INA olajtársaság részvényeit, ugyanakkor ezt korrekt módon tegyék, „ehhez nem kell senkit letartóztatni. Horvát kollégája, Zoran Milanovic szerint nem zsarolásként kell felfogni Orbán Viktor nyilatkozatát. Hozzátette ugyanakkor: ez nem reális, ugyanis „vádemelésekről nem lehet tárgyalni”.
Az előzmények
A Mol és a horvát kormány képviselői szeptember közepén kezdtek tárgyalásokat a horvát olajipari cég, az INA sorsáról, amelynek a két fél a legnagyobb tulajdonosa. A horvát rendőrség közvetlenül ezt megelőzően adott ki körözést Hernádi Zsolt ellen. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. Az ebben foglaltakról a Mol jogi igazgatója és a magyar ügyészség is állást foglalt: Hernádi nem követett el bűncselekményt.
Az INA sorsáról folyó részvényesi egyeztetés után (szeptember 18-án) a magyar delegációt vezető (a Mol alelnöki tisztségét is betöltő) Csányi Sándort is meghallgatták a horvát rendőrségen, miként korábban a Mol más vezetőit is. A tárgyalás után a horvát fél bizakodóan nyilatkozott, a Mol képviselői annyit erősítettek meg, hogy a kiadott közlemény a közös álláspontot tartalmazza.
Zágrábi jelentések szerint a horvát rendőrség október 1-jén európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Mol elnök-vezérigazgatója állítólag az Interpol vörös körözési listájára is felkerült.
Az olajipari cég október 2-án reggel közleményben foglalta össze az elmúlt napokban a médiában megjelent, Hernádi Zsolt elnök‐vezérigazgatót érintő esetleges nemzetközi elfogatóparancsról szóló hírekkel összefüggő véleményét.
