A világjárvány és az orosz–ukrán háború után gőzerővel áramlanak a gyártási beruházások Európa peremvidékeire. Marokkó, Tunézia, Egyiptom és Törökország mára a világ nearshoring-fővárosai lettek – de miért pont most, és miért pont ide?

Milliárdok vándorolnak: miért épp most robbant be a nearshoring?

A Covid19 és a keleti háborús feszültségek új időszámítást hoztak a globális gyártásban: a vállalatok egyre inkább Európához közelebb keresnek új termelési központokat, elkerülve a kínai túlfüggőséget és az ellátási láncok akadozását. A válasz: nearshoring – azaz gyártás kiszervezése földrajzilag közeli, de olcsóbb és rugalmasabb országokba.

2023-ra az ilyen célú befektetések értéke 82 milliárd dollárra nőtt – 62%-kal magasabb a járvány előtti szinthez képest.

Marokkó: Afrika új autóipari nagyhatalma

Marokkó robbanásszerű fejlődése példaértékű:

• EU-s és kínai tőke: Az EU-ból érkező FDI elérte a 24 milliárd dollárt, míg a kínai beruházások is túllépték az 56 millió dollárt.
• Globális foszfátnagyhatalom: A világ foszfáttartalékának 71%-a Marokkóhoz (és Nyugat-Szaharához) köthető.
• Autóipari fellendülés: Az ország 2023-ban megelőzte Kínát, Japánt és Indiát, és az EU legnagyobb autóexportőrévé vált.

A Renault és a Stellantis évi 700 ezer járművet gyárt az országban, miközben több mint 250 autóipari cég működik a térségben.

Tech City épül

A Tangier Tech City 200 kínai vállalatnak ad majd otthont 2027-től. Itt épül például a BTR 6,4 milliárd dolláros gigaakkumulátorgyára is.

Tunézia: kis ország, nagy ambíciók

Tunézia nemcsak földrajzi közelsége és alacsony bérszintje miatt vonzó, hanem az ipari és technológiai infrastruktúrája miatt is:

• Export 72%-a az EU-ba irányul, a külföldi befektetések 85%-a onnan érkezik.
• 261 autóipari vállalat működik az országban – főként francia, német és olasz cégek.
• IKT-szektor felfutása: már a GDP 7,5%-át adja, 2000 techcég működik Tunéziában, köztük a Microsoft, Siemens, HP és Huawei.

Az ország időzónája és direkt elérhetősége kiváló tereppé teszi a digitális nearshoring számára is.

Egyiptom: digitális átjáró a világpiac felé

Egyiptom nemcsak földrajzi elhelyezkedésével, de digitális infrastruktúrájával is kiemelkedik:

• 17 tenger alatti internetkábel halad át rajta – az Európa–Ázsia adatforgalom 90%-a itt fut.
• IKT-export 2023-ban elérte a 6 milliárd eurót.
• FDI-robbanás: 2024-ben már 46,1 milliárd dollár értékű külföldi befektetés áramlott az országba.

Az olcsó munkaerő, a jó adatkapcsolat és a nyugati időzónához való közelség kombinációja tökéletes alapot ad a szoftveres és adatintenzív szolgáltatások kiszervezésére.

Törökország: az unió árnyékában, ipari erőként

Törökország egyedülálló helyzetben van: vámunióban áll az EU-val, mégis alacsonyabbak a költségei.

• 2023-ban a török export 41%-a ment az EU-ba, importjának pedig 29%-a onnan érkezett.
• 1 millió járművet gyárt évente, 70%-ban exportra.
• A Renault, BYD, Bosch és más autóipari óriások több milliárd dollárt fektettek be új üzemekbe és kutatóközpontokba.

Digitális bumm

A világ techóriásai is észrevették Törökországban rejlő potenciált:

• Alibaba 1 milliárdos adatközpontot épít,
• Equinix, Edgnex és más szereplők is új központokat hoztak létre.

Mi következik? Európa új beszállítói lánca épül

A nearshoring nem ideiglenes trend: új struktúra alakul ki, ahol a geopolitikailag stabilabb, gazdaságilag versenyképes országok kapják a gyártás súlypontját. Az EU és a világ cégei számára Marokkó, Tunézia, Egyiptom és Törökország már nem csupán olcsó alternatívák – hanem stratégiai partnerek.