Kína mostaantól történelmi lépésre szánja el magát: eltörli a vámokat szinte az összes afrikai országgal szemben.
Az egyoldalú piacnyitás mögött azonban nemcsak gazdasági segítséget, hanem kőkemény geopolitikai stratégiát és növekvő kereskedelmi egyensúlyhiányt látnak az elemzők.
https://www.bbc.com/news/articles/cwy2v509217oPeking azzal dicsekszik, hogy ő az első nagy világgazdaság, amely nulla vámtarifát kínál Afrikának. A politika, amely korábban csak 33 legkevésbé fejlett országra vonatkozott, mostantól 53 afrikai nemzetet érint, és legalább 2028. április 30-ig érvényben marad. Egyetlen ország maradt ki a szórásból: Eswatini, amely továbbra is fenntartja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal.
Gazdasági gesztus vagy puha hatalom?
A lépés időzítése nem véletlen. Lauren Johnston, az AustChina Intézet kutatója szerint Kína „Afrika-barát gazdasági partnerként” pozicionálja magát, éles kontrasztot mutatva az Egyesült Államokkal, amely nemrégiben még 30%-os vámokkal sújtott bizonyos afrikai exportőröket.
Bár a vámmentesség elméletben segítheti az afrikai mezőgazdaságot – fellendítve például a kenyai avokádó-, kávé- és makadámiadió-exportot –, a szakértők óvatosságra intenek. A számok ugyanis drámai képet festenek:
- 102 milliárd dollár: Ekkorára duzzadt a kereskedelmi hiánya Kínával szemben tavaly (ez 65%-os növekedés egyetlen év alatt).
- Strukturális csapda: továbbra is elsősorban nyersanyagokat (olaj, fémércek) exportál,nak miközben késztermékeket importál Kínából.
„A már feldolgozatlanul elhagyott árucikkekre kivetett nulla vámtarifa nem oldja meg a strukturális problémát. Sőt, el is mélyítheti azt” – figyelmeztet Wangari Kebuchi közgazdász.
Akiknek van mit eladni, azok járnak jól
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a vámmentesség rövid távú előnyeit csak a fejlettebb gazdaságok, például Dél-Afrika és Marokkó tudják majd igazán kihasználni. Jervin Naidoo, az Oxford Economics elemzője szerint a nulla vámpolitika önmagában nem gyógyír a gyenge logisztikára és a korlátozott ipari kapacitásra.
A történet legfontosabb politikai üzenete Eswatini (lánykori nevén Szváziföld) kizárása. Mivel az ország nem hajlandó megszakítani kapcsolatait Tajvannal, Peking látványosan kívül hagyta a kedvezményezetti körön.
Wen-Ti Sung politológus szerint ez egyértelmű üzenet a világnak: Kína „fegyverré teszi” a kereskedelmi kapcsolatait. Bemutatva, hogy a barátságnak és a gazdasági előnyöknek nála politikai ára van. Eswatini esete példázza, hogy Peking a „puha hatalom” mellett a gazdasági kényszerítéstől sem riad vissza, ha a „több Kína” elv érvényesítéséről van szó.
Bár a 2028-ig tartó vámmentesség lélegzetvételnyi szünetet adhat az afrikai exportőröknek, a kérdés továbbra is az: képes lesz-e a kontinens a nyersanyagexporttól az értékteremtő feldolgozóipar felé elmozdulni. Vagy csak Kína hatalmas piacának „éléskamrája” marad?
