Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurókamatokon. A döntés mögött az áll, hogy az infláció már közel van a 2 százalékos célhoz, miközben az EKB adatvezérelt megközelítéssel, óvatosan reagál a gazdasági fejleményekre.
Maradnak az eurókamatok, az EKB a várakozásoknak megfelelően döntött. Forrás: Unsplash
Az EKB tartja a kamatszinteket, az infláció stabilizálódik az euróövezetben
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki ülésén nem változtatott az irányadó eurókamatokon, összhangban a piaci várakozásokkal. A döntés szerint a betéti kamatláb 2 százalék, az irányadó refinanszírozási ráta 2,15 százalék, míg az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,4 százalék marad – jelent meg a hír a központi bank sajtóközleményében.
A közlemény szerint:
„A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Az infláció továbbra is közel van a 2%-os középtávú célhoz, a Kormányzótanács inflációs kilátásokról való értékelése pedig lényegében változatlan. A gazdaság a nehéz globális környezet ellenére tovább bővült. Az erőteljes munkaerőpiac, a magánszektor szilárd mérlegei és a Kormányzótanács korábbi kamatvágásai továbbra is a reziliencia fontos forrásai. A kilátások ugyanakkor változatlanul bizonytalanok, elsősorban a folyamatos világkereskedelmi viták és a geopolitikai feszültségek miatt.”
Az EKB szerint elérhető közelségben a 2 százalékos inflációs cél
A frankfurti jegybank közleménye szerint az infláció „a 2 százalékos középtávú cél körül tartózkodik”, ezért nem indokolt a további kamatcsökkentés. A Kormányzótanács értékelése alapján a gazdasági kilátások stabilizálódtak, és a kockázatok egyensúlyban vannak.
Az EKB szeptemberi ülésén sem változtatott az irányadó kamatokon. A júniusi csökkentést követően immár harmadik alkalommal döntöttek a szintek változatlanul hagyásáról.
Az EKB hangsúlyozta, hogy adatvezérelt megközelítést alkalmaz a monetáris politikában: a jövőbeni döntések az inflációs kilátások, a gazdasági és pénzügyi adatok, valamint a monetáris transzmisszió erőssége alapján születnek majd.
Az EKB közölte, hogy nem kíván előre rögzített kamatpályához ragaszkodni, hanem a beérkező adatokhoz igazítja lépéseit. A bank kész „minden szükséges eszközt bevetni” annak érdekében, hogy az infláció a középtávú 2 százalékos cél körül maradjon, és a pénzpiaci transzmisszió zökkenőmentesen működjön.
Fokozatosan csökken az eszközvásárlási program
Az eszközvásárlási program (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) portfóliói továbbra is fokozatosan és kiszámíthatóan csökkennek, mivel az eurórendszer nem fekteti be újra a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket.
Ezzel a lépéssel az EKB célja a monetáris politika normalizálása, miközben fenntartja a piaci stabilitást. A közlemény szerint a transzmisszióvédelmi eszköz (Transmission Protection Instrument) továbbra is rendelkezésre áll arra az esetre, ha indokolatlan piaci zavarok fenyegetnék az eurózóna pénzügyi stabilitását.
A jegybank továbbra is a kivárásra játszik
Elemzők szerint az EKB döntése a kivárás stratégiáját tükrözi. A jegybank nem kíván elhamarkodott kamatvágásba kezdeni, amíg nem látszik egyértelműen az inflációs trend tartós mérséklődése és a gazdasági növekedés fenntarthatósága.
A piac most arra figyel, vajon 2025 első felében megkezdődhet-e egy újabb kamatcsökkentési ciklus, amennyiben az infláció tovább süllyed, és a gazdasági aktivitás nem mutat erőteljes fellendülést.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
