Donald Trump Grönlandot akarja „ellenőrizni”, a helyiek a függetlenségüket féltik. Dánia pedig gyarmati hatalomként küzd az örökségével. Mi folyik ott a világ legngyobb szigetén?

Nem sokat tudni Donald Trump Jr. utazási útvonaláról. Az elnök fia a tervek szerint „magánszemélyként” érkezik Grönlandra. A távoli jégszigetre utazik „podcast produkció céljából”. Az elmúlt napokban édesapja, a leendő amerikai elnök egyértelművé tette, hogy továbbra is érdeklődik Grönland iránt. Már első hivatali ideje alatt alkudozott a szigeten, és arról beszélt, hogy meg akarja venni. Nem lett jó vége – állapítja meg Jan Petter a tekintélyes Spiegel politikaai magazinban közzétett átfogó elemzésében.

Most Trump visszatért, és Grönland ismét a címlapokon szerepel. Grönland fővárosában, Nuukban, az alig 20000 lakosú településen az emberek, máris úgy érzik,hogy, hogy történelmet írhatnak. Függetlenségi népszavazásról beszélnek.

A grönlandiak a mai napig a dán koronához tartoznak. A kérdés csak az, hogy ez továbbra is így lesz-e Trump mandátumának lejárta után, négy év múlva is.

Mit akarhat Trump Grönlandon?

Az örök jég országában gészen a közelmúltig Kangerlussuaq adott otthont az ország legnagyobb repülőterének, amelyet a második világháború után építettek egy régi amerikai katonai bázis kifutóján. Innen csak légcsavaros repülőgépekkel lehet továbbjutni. Grönland városai között továbbra sincsenek utak.

Ha Trump Jr. közvetlenül a fővárosba érkezik, első kézből fogja látni, mi történt az elmúlt években. Az új kifutó továbbra is feketén ragyog, mindent szorgalmasan felújítottak. Erre Dániából jött a pénz – eredetileg Kína is felajánlotta a repülőtér bővítését állami cégeivel.

A háború után a dánok visszavették az irányítást Grönland, egykori gyarmatuk felett. Ám el kellett fogadniuk az amerikaiak jelenlétét. Újra és újra feltámadtak a feszültségek, például amikor az USA átmenetileg több atombombát is elveszített a Jeges-tengeren. 

Néhány éve egyértelmű, hogy a sziget egyre fontosabbá válik. A próbafúrások során ritkaföldfémeket találtak a területen. Ha a jégtakaró tovább olvad , új kereskedelmi útvonalak alakulhatnak ki az Északi-sark peremén. Trump azt feltételezi, hogy a mintegy 57 ezer helyi lakos elszakadhat a távoli Dániától. És esetleg teljesen vagy részben az USA-t választja.

Mit akar Grönland?

Ez a kérdés egészen a 20. századig alig játszott szerepet. 1774 óta a „Den Kongelige Grønlandske Handel” dán állami vállalat irányította a szigetre érkező és onnan érkezőket a jégen. A grönlandi inuitoknak elszigetelten kellett maradniuk, és bálnákra és fókákra vadászni , hogy lámpaolajat és zsírt exportálhassanak.

A régi és az új címer Fotó: kongehuset.dk

A helyzet csak az Amerika Egyesült Államok második világháborús jelenlétével változott meg – hangsúlyozza a szerző. Amikor a dán gyarmati uralmat már nem lehetett megmagyarázni, a királyság elrendelte a gyors modernizációt. Koppenhágai és aarhusi lakóházakat építettek, településeket vontak össze, és helyi gyerekeket küldtek Európába.

A következmények csak később váltak ismertté. Egy történelmileg példátlan kísérletben a fogamzóképes korú nők felét szerelték fel IUD-vel. Manapság sokan beszélnek a kényszerről, mert még csak 12-14 évesek voltak, és soha nem kérdezték meg őket. Ezért 143 nő perli a dán államot. Állítólag gyerekek tűntek el az örökbefogadás során. A grönlandi kormány a mai napig panaszkodik amiatt, hogy a helyi szülők gyermekeit meggondolatlanul viszik el. 

Jelenleg több bizottság is vizsgálja az állítólagos gyarmati bűncselekményeket. Grönland jelenlegi kormányfője, Múte B. Egede a közelmúltban a spirál okozta „népirtásról” beszélt . Történelmi vád, amelyet azonban a nemzetközi jogi szakértők  alapvetően nem utasítanak el .

A felmérések szerint a helyiek egyértelmű többsége támogatja a Dániától való függetlenséget. A kérdés csak az, hogy ez mikor lehetséges. A sziget már számos területen független, de Koppenhága a mai napig is finanszírozza a költségvetés jelentős részét.

Miért vesz részt Dánia?

Grönland a dán kormány fontos előőrse. A sziget földrajzilag az észak-amerikai kontinenshez tartozik.A dánok sokáig természetes védőhatalomnak tekintették magukat. Észak-Európából érkezett misszionáriusok nyitották meg a szigetet, és az évszázados kapcsolattartásnak köszönhetően olyan nevek terjedtek el Grönlandon, mint a Møllers, Heilmanns, Poulsens, Fleischer és Chemnitz.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök tavaly Nuukba utazott Ursula von der Leyen EU-bizottsági elnökkel. Grönland ugyanis az EU sarkvidéki stratégiájának is fontos építőköve. Néhány hónappal ezelőtt a két grönlandi képviselő közül az egyik először beszélt anyanyelvén a dán parlamentben.

A héten a dán királyi palota bejelentette , hogy új emblémát kíván használni. A jövőben Grönland és a Feröer-szigetek hangsúlyosabban fognak szerepelni a jelképeikben.

Mi következhet politikailag?

A spirálbotrányt és más visszaéléseket vizsgáló bizottságok várhatóan még idén nyáron vagy jövőre nyújtják be jelentéseiket. Legkésőbb addigra nyilvánvalóvá válnak az alapvető változások. Nuuki és koppenhágai megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy Mette Frederiksen dán miniszterelnök vagy Frederik király beszédet mond, hogy beismerje a hibáit, hivatalosan bocsánatot kér, és új kapcsolatot javasol.

A kérdés csak az, hogy ez elég-e -teszi fel a kérdést a szerző. Múte B. Egede miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy el akarja távolítani a „gyarmatosítás béklyóit”. A hatályos törvények szerint a grönlandiak maguk dönthetnek. Az Egede környékiek azt mondták, ha kétség merül fel, erről nem sokkal a következő, áprilisi választás után lehet szavazni.

Többség esetén minden bizonnyal még több időbe telne a tényleges függetlenség létrejötte. A dánok számára ez kevés vigasz. Számos médium élő blogokkal számolt be Trump fiának az örök jégen tett látogatásáról. Ez csak privát látogatás. De jobb félni, mint megijedni szögezi le írásában a szerző.