Sötét mód ikon
2026 június 05
Több olajat ígér az OPEC+, de a Hormuzi-szoros körüli káosz mindent felülírt

Több olajat ígér az OPEC+, de a Hormuzi-szoros körüli káosz mindent felülírt

Papíron több olajat ígér az OPEC+, de ettől még nem lesz olcsóbb az energia. A világ egyik legfontosabb olajútvonala, a Hormuzi-szoros továbbra is súlyosan akadozik, ezért a piac nem a bejelentésekre, hanem a tényleges szállításokra figyel. A most jóváhagyott emelés csak töredéke annak a kiesésnek, amelyet a háborús helyzet okozott.

OPEC+ döntése szerint emelik a kitermelést, de az olajpiac továbbra is feszült. Forrás: OPEC

OPEC+ döntése most a piacat akarja nyugtatni

Az OPEC+ újabb olajkitermelési emelésről döntött, de a piac számára ez egyelőre inkább szimbolikus lépésnek tűnik, mint valódi megkönnyebbülésnek. A termelői csoport nyolc tagja vasárnap megállapodott arról, hogy májusra napi 206 ezer hordóval emelik a kvótákat, csakhogy a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, a Hormuzi-szoros továbbra is súlyosan akadozik az amerikai–izraeli–iráni háborús helyzet miatt. A döntés így jelenleg nem jelent érdemi pluszkínálatot a piac számára, miközben az árak már négyéves csúcs közelében járnak – számolt be a Reuters az OPEC+ döntésről.

Papíron jön a több olaj, a valóságban alig

A májusra bejelentett napi 206 ezer hordós kvótaemelés első ránézésre azt sugallhatja, hogy az OPEC+ igyekszik enyhíteni a globális ellátási sokkot. A gyakorlatban azonban a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Ez a mennyiség még a kiesett olajszállítások töredékét sem pótolja, hiszen a Hormuzi-szoros lezárása önmagában sokkal nagyobb zavarokat okozott a nemzetközi piacon. 

A döntés mögött inkább az a szándék húzódhat meg, hogy a szervezet készen áll a kínálat érdemibb növelésére, ahogyan a szoros újra megnyílik, Addig azonban a mostani emelés többnyire csak elméleti jelentőségű marad.

A Hormuzi-szoros bénulása az egész világot sokkolja

A Hormuzi-szoros a globális olajpiac egyik legfontosabb folyosója, ezért minden fennakadás azonnal végiggyűrűzik az árakon. A február vége óta tartó háborús helyzet gyakorlatilag megbénította ezt az útvonalat, és visszavetette több kulcsfontosságú OPEC+ tag, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak exportját is. Ezek azok az országok, amelyek még a konfliktus előtt a többlettermelést a piacra küldték. Az olajpiacon nem pusztán kitermelési, hanem szállítási válságról is szó van. Hiába lenne meg részben a termelési kapacitás, ha a nyersolaj nem tud biztonságosan eljutni a vevőkhöz.

Négyéves csúcson az olaj ára, nő a nyomás a gazdaságokon

A nyersolaj ára már közel 120 dollárig emelkedett hordónként, ami négyéves csúcsot jelent. A drágulás közvetlenül megjelenik az üzemanyagárakban, a szállítási költségekben és lecsapódik a fogyasztók és a vállalatok kiadásaiban is. Több országban emiatt már kormányzati lépések is napirendre kerültek a készletek megőrzése és az ellátás stabilizálása érdekében. 

A piaci félelmeket tovább fokozza, hogy a JPMorgan becslése szerint az olaj ára akár 150 dollár fölé is ugorhat, ha a Hormuzi-szoroson átmenő szállítások május közepéig sem normalizálódnak. Ez olyan energiasokk, amely az inflációt, a gazdasági növekedést és a vállalati profitokat is komolyan érintheti. 

Történelmi léptékű ellátási zavar alakult ki

Az egy hónapja tartó fennakadások nyomán a világpiacról napi 12–15 millió hordó olaj eshetett ki. Ez pedig a globális kínálat akár 15-20 százalékát is jelentheti. Ez már olyan mértékű sokk, amelyet jelenleg az egyik legnagyobb olajellátási zavarok egyikeként jellemeznek. Ehhez képest a mostani OPEC+ emelés még 2 százalékát sem fedezi a kiesésnek. A kereskedők számára jelenleg nem az a fő kérdés, hogy a szervezet milyen kvótát ír papírra. A fő kérdés, hogy a szállítás mikor és milyen biztonsággal indulhat újra a Közel-Kelet kulcsfontosságú útvonalain. 

Nemcsak Irán miatt nehéz, más termelők sem tudnak rákapcsolni

A helyzetet tovább rontja, hogy nemcsak az Öböl menti országok vannak nehéz helyzetben. Oroszország például továbbra sem képes érdemben növelni a kitermelését a nyugati szankciók és az ukrajnai háború következtében megrongálódott infrastruktúra miatt.

Az Öböl térségében közben drón- és rakétatámadások okoztak jelentős károkat az energialétesítményekben. Több öbölország tisztviselője szerint még akkor is hónapokba telhet a normál működés helyreállítása és a korábbi termelési célok elérése, ha a háború rövid időn belül véget érne, és a Hormuzi-szoros azonnal újra megnyílna. 

Az OPEC+ már az energiaipari támadások miatt is aggódik

A szervezet egyik külön testülete, a Joint Ministerial Monitoring Committee is ülésezett vasárnap, és aggodalmát fejezte ki az energiainfrastruktúrát érő támadások miatt. Az OPEC+ álláspontja szerint ezek a károk nemcsak drágák, hanem időigényesek is a helyreállítás szempontjából, így közvetlenül befolyásolják az olajkínálat alakulását. 

A jelenlegi olajválság nem csupán geopolitikai feszültség, hanem egyre inkább ipari és ellátásbiztonsági válság is. Ha a legfontosabb szállítási útvonalak, terminálok, vezetékek és exportlétesítmények sérülnek, akkor a piac még békésebb körülmények között sem tud egyik napról a másikra helyreállni. 

Van már óvatos mozgás, de a kockázat továbbra is hatalmas

Vasárnap már elindult egy iraki nyersolajjal megrakott tanker a Hormuzi-szoroson. Irán előző nap azt közölte, hogy Irak mentesül a szoros használatára vonatkozó korlátozások alól. Ez ugyan enyhe reménysugarat jelenthet a piacnak, de egyelőre messze nem bizonyítja, hogy a szállítások széles körben és tartósan újraindulnak. 

Mit üzen most a piacnak az OPEC+?

A mostani döntés összességében inkább politikai és stratégiai jelzésként értelmezhető, mint valódi piacstabilizáló fordulatként. Az OPEC+ azt igyekszik demonstrálni, hogy készen áll a kínálat növelésére, ha a körülmények ezt lehetővé teszik. A háborús környezet, az infrastruktúra sérülése és a hajózási kockázatok miatt a plusz hordók nagy része még nem tud ténylegesen megjelenni a világpiacon. 

A befektetők, a kormányok és a fogyasztók szempontjából ezért a következő hetekben nem elsősorban az lesz a döntő, hogy mekkora kitermelési számokat közöl az OPEC+, hanem az, hogy a Hormuzi-szoros körüli helyzet rendeződik-e.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.