Sötét mód ikon
2026 július 07
Száguldanak a bérek – 800 ezer forint közelében a bruttó átlagkereset

Száguldanak a bérek – 800 ezer forint közelében a bruttó átlagkereset

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint idén tavasszal ismét jelentős lendületet vett a hazai bérnövekedés.

A nettó keresetek az adókedvezményeknek köszönhetően még a bruttó számoknál is gyorsabban emelkedtek, és az alacsony infláció miatt a családok pénztárcájában is érezhetően több marad.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete elérte a 779 800 forintot, ami 9,2%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ennél is látványosabb a nettó átlagbér emelkedése, amely 11,3%-os ugorva 546 000 forintra nőtt.

Mivel a fogyasztói árak növekedési üteme (az infláció) mérsékelt maradt, a reálkeresetek 9,3%-kal múlták felül az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy a fizetések vásárlóértéke szinte párhuzamosan nőtt a nominális béremelésekkel.

Miért nőtt gyorsabban a nettó, mint a bruttó?

A statisztikák mögött komoly strukturális változások és célzott állami intézkedések állnak. A nettó bérek átlag feletti növekedését elsősorban a bővülő adókedvezmények hajtották:

  • A két lépcsőben (2025 júliusában és 2026 januárjában) megemelt családi adókedvezmény.
  • A 30 év alatti, valamint a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó (szja) mentessége és kedvezményei.

Mit mutatnek az átlegkeresetek?

Sokak kritikája, hogy az átlagbért a kiugróan magas fizetések torzítják. Érdemes ezért a mediánt (a középső értéket, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres) nézni: a bruttó mediánbér 609 000 forint, míg a nettó mediánbér 432 100 forint volt. Utóbbi ráadásul kiemelkedő, 13,2%-os növekedést produkált egy év alatt, ami azt mutatja, hogy az alsóbb és középső bérsávokban történt a legjelentősebb felzárkózás.

Így alakultak a márciusi keresetek szektorok szerint

Az egyes nemzetgazdasági ágak között látható némi eltérés, különösen a korábban beütemezett bérfejlesztések hatásai miatt.

SzektorBruttó átlagkereset (Ft)Éves változás (%)Nettó átlagkereset (Ft)Éves változás (%)
Vállalkozások (Versenyszféra)793 200+8,4%553 100+10,2%
Költségvetés (Állami szféra)739 500+11,8%522 500+15,1%
Nonprofit szektor762 900+10,1%542 600+13,1%
Nemzetgazdaság összesen779 800+9,2%546 000+11,3%

Az állami szféra és a prémiumok hatása

A rendszeres – azaz prémiumok, jutalmak és egyhavi különjuttatások nélküli – bruttó átlagkereset 706 900 forintot tett ki. Az állami (költségvetési) szektorban a rendszeres bérek dinamikus, 9,5%-os emelkedése mögött az előre ütemezett ágazati bérfejlesztések állnak, amelyek sikeresen zárták az ollót a versenyszféra és a közszféra alapbérei között.

A KSH elemzése kiemeli azt is, hogy a legmagasabb fizetési kategóriákban volt a legvisszafogottabb a növekedés, így a magyar bérstruktúra az elmúlt egy évben valamelyest kiegyensúlyozottabbá vált.

V. András Ferenc

V. András Ferenc, újságíró, főszerkesztő. A Berlini Humboldt Egyetemen szerzett diplomát esztétika, klaszikus és modern filozófia szakon. Fontosabb korábbi munkahelyei: Pest megyei Hírlap, Magyar Távirati Iroda, Esti Hírlap. Szépirodalmi kötetei is megjelentek.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.