Sötét mód ikon
2026 július 02
Megrázta magát az építőipar – Váratlan feltámadás a tavaszi adatokban

Megrázta magát az építőipar – Váratlan feltámadás a tavaszi adatokban

A magyar építőipar a januári hidegzuhany és a februári stagnálás közeli állapot után márciusban végre növekedési pályára állt.

Bár az első negyedév egésze még mínuszban van, a legfrissebb statisztikák óvatos optimizmusra adnak okot: a termelés volumene éves szinten 3,9%-kal bővült.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint az építőipari termelés 2026 márciusában megtörte a hónapok óta tartó borús trendet. A 691 milliárd forintos havi termelési érték mögött egyértelműen az épületek építése és a speciális szaképítés állt húzóerőként.

Kétarcú ágazat: Lakások és csarnokok húzzák a szekeret

A számok mélyére nézve látszik, hogy az ágazat két főcsoportja eltérő utakon jár:

  • Épületek építése: Itt látványos, 5,4%-os bővülést mértek. Ebben nagy szerepet játszottak a futó ipari ingatlanfejlesztések és az új lakásépítési hullám első jelei.
  • Egyéb építmények (infrastruktúra): Ez a szegmens továbbra is küzd, itt 8,3%-os visszaesést regisztráltak. Úgy tűnik, a nagy állami út- és vasútépítési projektek kifutása, illetve az új beruházások lassabb indulása még rányomja a bélyegét a statisztikákra.

A legnagyobb szeletet képviselő speciális szaképítés (például villanyszerelés, tetőfedés, gépészet) viszont remekelt, 7,3%-os növekedésével ez az alágazat vált a márciusi adat igazi motorjává.

A jövő ígérete: Vegyes jelek a rendelésállományban

Bár a jelenlegi termelés nőtt, a jövőbeli kilátásokról tanúskodó új szerződések volumene 2,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül drasztikus, 19,2%-os visszaesés látható az épületekre kötött új szerződéseknél, ami arra utal, hogy a beruházói kedv még mindig ingadozó.

Ezzel szemben az infrastruktúra-fejlesztéseknél (egyéb építmények) az új szerződések volumene 26,2%-kal megugrott, ami azt vetíti előre, hogy a második félévben a mélyépítés is magára találhat. A teljes szerződésállomány március végén 4,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami stabil munkát ígér a cégeknek a nyári szezonra.

Drágulás és hatékonyság

A költségek továbbra is emelkednek: az építőipari termelői árak átlagosan 4,5%-kal magasabbak, mint egy évvel korábban.

A legjelentősebb drágulást a speciális szaképítésben tapasztalták (5,4%), ami a szakmunka árának folyamatos felértékelődését tükrözi.

Szakértői szemmel: Jön az „Otthon Start” hatás?

Piaci elemzők szerint a márciusi adat egy hosszabb kilábalás kezdete lehet. Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) korábban hangsúlyozta, hogy a 2026-os év fordulópont lesz az ágazat számára. A szakértők szerint a nemrég bejelentett Otthon Start program – amelytől mintegy 25 ezer új lakás elindítását várják – a második negyedév végétől pumpálhat jelentős friss tőkét és megrendelést a piacra.

Összességében a magyar építőipar az első negyedévet 4,2%-os volumencsökkenéssel zárta, de a márciusi 3,9%-os plusz azt jelzi, hogy a szektor túl van a mélyponton, és készen áll a növekedésre.

Az építőipari termelés volumenének változása (év/év alapon)

IdőszakTeljes építőiparÉpületek építéseEgyéb építmények
2024. év összesen-4,2%(nincs adat)(nincs adat)
2025. év összesen+2,8%(nincs adat)(nincs adat)
2025. május+3,6%-9,3%+26,0%
2025. augusztus-15,2%-2,3%-34,8%
2025. szeptember+17,6%(nincs adat)(nincs adat)
2025. október+9,7%(nincs adat)(nincs adat)
2025. november-5,6%+7,7%-20,0%
2025. december+8,9%+8,4%+10,5%
2026. január-11,4%(nincs adat)(nincs adat)
2026. február-0,4%+2,2%-6,3%
2026. március+3,9%(nincs adat)(nincs adat)

Főbb összefüggések:

  • Fordulópont: A 2024-es 4,2%-os visszaesést követően 2025-ben az ágazat már 2,8%-os növekedést produkált.
  • Szakadék az ágazatok között: Jól látható a kettősség; egyes hónapokban (pl. 2025. május) az egyéb építmények (infrastruktúra) húzták a szektort, míg máskor (pl. 2025. november) az épületek építése mentette meg a statisztikát.
  • Rendelésállomány: 2025 decemberének végén a szerződésállomány volumene kiugróan, 48,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami főként az egyéb építményekre vonatkozó szerződések 84,9%-os bővülésének köszönhető.

V. András Ferenc

V. András Ferenc, újságíró, főszerkesztő. A Berlini Humboldt Egyetemen szerzett diplomát esztétika, klaszikus és modern filozófia szakon. Fontosabb korábbi munkahelyei: Pest megyei Hírlap, Magyar Távirati Iroda, Esti Hírlap. Szépirodalmi kötetei is megjelentek.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.