2024-ben már nem ömlenek úgy a milliárdok az állampapírokba, mint tavaly. Ez részben annak tudható be, hogy az új állampapírok kevésbé vonzó hozamot kínálnak a tavalyi PMÁP őrület időszakához képest, így feltételezhető, hogy sokan más lehetőségeket keresnek a befektetéseikhez. Bár a tavaly novemberben lezárt inflációkövető prémium állampapír még évi 18-19 százalékos kamattal kecsegtette a lakossági befektetőket, mostanra be kell érnünk 3 év alatt elérhető 21 százalékos hozammal is.  

Állampapír – elfordultak a magyarok a biztonságos befektetésektől? 

Az ÁKK által közölt 19. heti adatokból kiderült, hogy a versenyt ismét a FixMÁP nyerte. Az értékesített mennyiségek viszont tovább csökkentek. Bár a 17. heti adatok kivételt képeztek, hiszen ekkor közel 60 milliárd forintot fektetett a lakosság az állampapírokba, a milliárdok már nem ömlenek úgy az állampapírokba, mint azt pár hónappal ezelőtt láthattuk.  

A rövidebb futamidő és a fix kamatozás vonzza most a lakosságot 

A 19. héten ismét a FixMÁP állhatott fel a dobogó legfelső fokára. A 2024-es év sztárpapírjából azonban csak 14,4 milliárd forintért fogyott. Az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) tudott még kétszámjegyű értékesítést felmutatni, 11,5 milliárd forintért vettek belőle a múlt héten. A dobogó harmadik fokára pedig a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) állt fel a maga bruttó 8,5 milliárd forintos értékesített mennyiségével.  

A dobogóról ismét lecsúsztak: Kincstári Takarékjegy (5,5 mrd Ft), a tavalyi év sztárpapírja a PMÁP (3,8 mrd Ft), valamint az elhanyagolható mértékben eladott Magyar Állampapír Plusz (0,1 mrd Ft). Tisztán látszik az állampapírok népszerűségének hanyatlása. A 19. héten összesen alig értük el 44 milliárd forintos bruttó értékesített mennyiséget. Vajon megfordítható még a hanyatlás vagy a lakosság végleg elfordul az állampapíroktól? Az aktuális kamatlábakról és futamidőkről a Magyar Állampapír hivatalos weboldalán érdemes tájékozódni. 

_{A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!}