Néhány nappal ezelőtt közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy az augusztus végi számok szerint hogyan is áll jelenleg Magyarország államadóssága. Az államadósság konkrét mennyisége mellett annak megoszlása is érdekes lehet. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen forrásból finanszírozza magát egy adott állam, jelen esetben hazánk.

Államadósság – nőtt, de segített a forint

Augusztus végén a központi költségvetés adóssága meghaladta a 48 264 milliárd forintot. Ez persze óriási összeg, de mindig az adott ország GDP-jéhez érdemes viszonyítani az állományt, így nézve viszont már egyáltalán nem nevezhető túl magasnak a magyar adósság. Az év eddigi részében 2702 milliárd forinttal nőtt az államadósság. A költségvetés hiányát finanszírozandó nettó forintkibocsátás összege idén eddig 2055,4 milliárd forint volt. Ez a tétel növelte értelemszerűen az állományt. A nettó devizakibocsátás 1575,7 milliárd forinttal növelte az államadósságot. A kettő együtt már meghaladná az éves növekedést; az ellentmondást az oldja fel, hogy idén két csökkentő tényező is jelen volt. A mark-to-market betétállományok csökkenése 275,9 milliárd forinttal csökkentették az adósságot.

Ennél is látványosabb volt a forint erősödésének pozitív hatása. Azzal, hogy a forint erősebb volt augusztus végén, mint az előző év utolsó napján, 653,3 milliárddal forinttal csökkent a forintban számolt államadósság. Ebből látszik, hogy a devizaadósság – melynek aránya az év eleji 25 %-ról 25,5 %-ra nőtt augusztus végéig – nem feltétlenül csak negatívan érintheti az államadósságot. A devizaadósság arányának növekedésében egyébként még nem látszik a szeptemberi eurókötvény kibocsátás. Ezért a szeptemberi adatokat is érdemes lesz majd megnézni. Az biztos, hogy az adósságon belül a devizaadósság aránya még mindig bőven kisebbségben van. Emiatt kijelenthető az, hogy az árfolyamkockázat nem nevezhető jelentősnek Magyarország esetében.