Sötét mód ikon
2026 január 06
Készpénz helyett digitális euró? –  Brüsszel saját pénzügyi rendszert épít

Készpénz helyett digitális euró? – Brüsszel saját pénzügyi rendszert épít

Készpénz helyett digitális euró? Az EU saját pénzügyi rendszert épít, hogy ne függjön többé az USA-tól és Kínától. Az Európai Központi Bank már a digitális euró következő szakaszára készül. Ezzel párhuzamosan saját digitális fizetési infrastruktúra kiépítése is folyik. A Wero nevű digitális tárca például telefonszám alapú fizetést tesz lehetővé. A cél csökkenteni a Visa, Mastercard és Apple Pay dominanciáját, és egy szuverén, európai alternatívát kínálni a lakosságnak és vállalatoknak.

Az Európai Unió felgyorsította a digitális euró fejlesztését, amely kulcsszerepet játszhat a kontinens pénzügyi szuverenitásának megerősítésében. Míg az Egyesült Államok a stabilcoinokra helyezi a hangsúlyt, Kína globális fizetőeszközzé tenné a digitális jüant. Brüsszel ezzel szemben európai felhasználásra szabott, központi banki digitális valutát (CBDC) épít, amely biztonságos, offline is működőképes és független lenne a nemzetközi techóriásoktól – olvasható a hír az Euronews oldalán.

A digitális euró célja a pénzügyi függetlenség

Az Európai Központi Bank (EKB) 2023 novembere óta dolgozik a digitális euró projekt előkészítő szakaszán. A cél, hogy létrejöjjön egy ingyenes, biztonságos, offline is használható digitális fizetőeszköz, amely megőrzi a készpénz szerepét, ugyanakkor modern alternatívát nyújt az e-kereskedelemben és a peer-to-peer tranzakciókban.

A projekt egy egységes szabálykönyvre épül, amelyet fizetési szolgáltatók számára dolgoznak ki. A „Rulebook Development Group” eddig 2 000 észrevételt elemzett, beleértve a csalásmegelőzést és a panaszkezelést is.

Lagarde nem akarjuk lecserélni a jelenlegi rendszereket, csak csökkenteni a függést

Christine Lagarde, az EKB elnöke áprilisban egy rádióinterjúban világossá tette:

„Jelenleg digitális fizetéseink nagy része még mindig nem európai infrastruktúrára támaszkodik… ezt a sebezhetőséget csökkenteni kell.”

A digitális euró célja tehát nem a meglévő platformok, mint a Mastercard, Apple Pay vagy Google Pay lecserélése, hanem az, hogy legyen európai alternatíva.

Lagarde szerint: „Soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükség.”

Az USA a stablecoinokat választja, Kína globális ambíciókat dédelget

Miközben az EU a központi bank által kibocsátott digitális pénzre (CBDC) koncentrál, az Egyesült Államok januárban leállította a digitális dollár fejlesztését, és helyette a stabilcoinok szabályozását helyezi előtérbe. A cél az amerikai dollár globális dominanciájának fenntartása a digitális térben is.

Közben Kína 2014 óta fejleszti a digitális jüant (e-CNY), amely ma már 180 millió aktív tárcával és közel 1 billió dolláros tranzakciós volumennel rendelkezik. A kínai kormány nemcsak belföldön, hanem külkereskedelemben is használná, például kőolaj-vásárlások során Szaúd-Arábiából.

Az EKB ezzel szemben egyelőre csak európai felhasználásra szánja a digitális eurót – legalábbis az első szakaszban.

Már épülnek az alternatív fizetési platformok is

A digitális euró mellett az EU párhuzamosan dolgozik saját digitális fizetési infrastruktúráján is. A Wero nevű digitális tárca például telefonszám alapú fizetést tesz lehetővé, és fokozatosan terjed Európa-szerte. A szolgáltatás a European Payments Initiative (EPI) részeként indult, és célja, hogy egységesítsen minden digitális fizetést az EU-n belül.

A Wero jelenleg Belgiumban, Franciaországban és Németországban érhető el, de a tervek szerint más tagállamokra is kiterjesztik.

Mire számíthatunk a következő hónapokban?

Az EKB várhatóan 2025 végéig dönt a digitális euró pilot fázisának elindításáról. A tesztidőszak során kiválasztott kereskedelmi bankokkal, szolgáltatókkal és fogyasztói csoportokkal próbálják ki a rendszert éles környezetben.

A tét nem kicsi, ha sikerül egy biztonságos, felhasználóbarát, valóban európai digitális fizetőeszközt létrehozni, az áttörést hozhat a kontinens pénzügyi függetlensége szempontjából.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy pénzügyi ajánlatnak. A benne foglalt információk nem helyettesítik az egyedi, személyre szabott tanácsadást.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér



Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.