A cseh kormány korábbi döntését a képviselőház után csütörtökön a parlamenti felsőház, a szenátus is jóváhagyta.

A parlament döntését most már csak az államfőnek kell aláírnia, ami lényegében formalitás. A döntés oka Oroszország Ukrajna elleni támadása, illetve az a lehetőség, hogy a pénzintézeteket Oroszország az ellene foganatosított büntetőintézkedések megkerülésére használhatja fel. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter szerint Csehország tagságának tényleges megszűnésére a szabályok szerint a kilépési dokumentum hivatalos beadásától számítva hat hónap múlva kerül sor. A cseh kormány most azon fog dolgozni, hogy visszakapja a befizetett tőkéjét, és megkapja a banki tevékenységből származó részesedését. A tárca kimutatása szerint mintegy 82 millió euróról van szó. „Aránylag szkeptikus vagyok, hogy sikerül-e visszakapni minden pénzünket” – jegyezte meg újságírók előtt a tárcavezető. „Ezek a bankok még a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) idején jöttek létre, s egyes esetekben fennáll az a veszély, hogy Oroszország rajtuk keresztül megkerülhetné a szankciókat. Ezért szükséges a tagság mihamarabbi megszüntetése” – jelentette ki még márciusban a kormány döntése után Petr Fiala miniszterelnök.

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot 1963-ban alapították a KGST akkori tagállamai. Csehország alaptőkéje a bankban 26,7 millió euró. A Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben hozta létre kilenc KGST-tagállam. A cseh alaptőke értéke a pénzintézetben 37,4 millió euró – írja a CTK hírügynökség hivatalos adatokra hivatkozva – ismertette a távirati iroda.