Az építőiparban a működő vállalkozások száma tavaly meghaladta a 66 ezret, és mindössze 0,3 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. Közölte az Opten az MTI-vel.
A közlemény idézte Alföldi Csabát, az Opten céginformációs szakértőjét. Figyelemre méltónak nevezte ezt az eredményt, tekintettel arra, hogy az előző öt évben folyamatos növekedést tapasztaltak a szektorban működő vállalkozások számában, évente 4-5 százalékkal, 2021-ben pedig 9 százalékkal, még a járvány ellenére is. A céginformációs szolgáltató kiemelte, hogy 2023-ban 25 százalékkal kevesebb cég alakult a szektorban, mint az azt megelőző évben. Az alapítások fénykora 2021-ben volt, amikor évi 7500 új vállalkozás alakult, 2022-ben már nem sikerült ezt az értéket elérni. Ezzel szemben 2022-23-ban megugrottak a megszűnések. Ami 2023-ban meghaladta az 5 ezer vállalkozást, ezzel az elmúlt 6 év legmagasabb értékét adta.
Közölték, hogy 2022-ig egyszerűsített kényszertörlési eljárással szűnt meg a legtöbb cég. A kényszertörlési eljárások és a KATA 2022-es szigorítása azonban átrendezte a képet. 2023-ra a felszámolási eljárások, illetve a végelszámolások lettek a meghatározóak. Alföldi Csaba a közleményben megjegyezte: az, hogy a felszámolások száma megnőtt, önmagában még nem lenne rossz. Az viszont már szembetűnő, hogy egyre többen hagyják el a szektort, több mint 1300-zal nőtt a számuk 2023-ban. A szektorban működő egyéni vállalkozók száma az Opten adatai szerint tavaly év végén meghaladta a 85 ezret. Ami kis mértékű növekedés az előző évhez képest.
Aggasztó tendencia
Aggasztó tendenciának nevezték a közleményben ugyanakkor, hogy míg 2022 decemberében minden nyolcadik, 2023 decemberében már minden hatodik egyéni vállalkozó szüneteltette tevékenységét. Az Opten Cégfluktuációs Index (CFI) – amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest – 2023-ra az építőiparban országosan 17,57 százalék volt, ami körülbelül 1 százalékkal alacsonyabb a 2022-es értéknél.
Tavaly megyei szinten az index Zala, Veszprém és Csongrád-Csanád vármegyében érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.
Borítókép forrása: Shutterstock
