Elsöprő többséggel szavazták meg
A német kormánypártok – a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – és az ellenzéki Zöldek közös indítványát a képviselők egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el.
A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelősségge a mai Törökországnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira.
Népirtás, etnikai tisztogatás, tömegpusztítás
A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa „példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és bizony a népirtások” 20. századi történetét.
A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak – az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének – „szégyenletes szerepe” volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit „ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért.
A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést. A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, „a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet” kifejeződése is – áll a határozatban.
Ááá, nem volt az semmi – mondják a törökök
Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, s nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől.
Teljesen kiakadt Ankara
Törökország bekérette külügyminisztériumába az ankarai német ügyvivőt, valamint hazarendelte konzultációra berlini nagykövetét. Binali Yildirim miniszterelnök Ankarában a döntésre reagálva nyomatékosította: Törökország soha nem fogadja el a Bundestag döntését.
„Nincs a múltunkban semmi, ami miatt szemlesütve kellene szégyenkeznünk” – szögezte le Yildirim. A kormányfő a német törvényhozás „hibás” döntéséért a „rasszista örmény lobbit” tette felelőssé.
Numan Kurtulmus kormányfő-helyettes és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szóvivője kijelentette: Ankara történelmi hibának tartja a Bundestag határozatának elfogadását. A politikus szerint a határozat „torz” állítások során alapul. A mészárlás kérdését nem a politikusoknak, hanem a történészeknek kellene tisztáznia – tette hozzá.
Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter azt mondta, hogy a „felelőtlen és alaptalan” döntések semmiképpen nem fedik el Németország saját „sötét történelmét”. A török média úgy tudja, hogy a négy török parlamenti párt arra készül, hogy még a nap folyamán közös nyilatkozatban ítélje el a berlini döntést.
