2024 április 24

Veres: a szakma nem kritizálta az IMF-megállapodást

A volt pénzügyminiszter a parlament gazdasági bizottságában kiemelte: 2008 őszén az akkori megállapodást a korabeli gazdasági körülmények, az állam finanszírozási gondjai mellett az ország iránti bizalom helyreállítása, illetve a forint elleni spekuláció megállítása indokolták.

Úgy vélte: nem megalapozott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása, miszerint az akkori IMF-hitel első részletének gyors lehívását nem indokolta az államadósság-kezelés igénye. Azt mondta: ha az ÁSZ munkatársai figyelembe vették volna az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) akkori vezetőjének véleményét, reálisabb képet alakítottak volna ki az akkori hitelmegállapodásról.

A 2008-as IMF-hitelcsomagra – 20 milliárd euró – elsősorban nem adósságkezelési célból volt szükség, az adósságkezelő akkor is és most is hosszabb időszakra érvényes tartalékkal rendelkezett – fejtette ki Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a gazdasági bizottság ülésén.

A szakember a bizottság „2008-as IMF-megállapodás és körülményei” című napirendi pontjának meghívott előadójaként emlékeztetett: a hitelpiaci válság Európát március elején érte el, aminek hatására a kibocsátási tervet módosítani kellett. Egyrészt a forintkötvény értékesítést csökkentette, másrészt növelte a kincstárjegy- és a devizakibocsátást, s ezzel működött a rendszer – fogalmazott Borbély. Elmondta: sajnálatos módon akkor – mivel új helyzet volt -, más piaci megítélése volt annak, ha valaki az Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult. Kifejtette: akkor azt gondolták a piaci szereplők, hogy pénzügyi gondok vannak, így a hitelminősítők rontottak Magyarország kilátásain, a befektetési bankok már nem vásároltak állampapírokat, s voltak olyanok is, akik elkezdtek állampapírt értékesíteni.