Menekítik a pénzüket a tulajdonosok

A nemzetközi hitelminősítő fenntartotta a görög bankrendszerre érvényes negatív kilátását, megállapítva, nem valószínű, hogy a görög pénzügyi szektorra nehezedő nyomás a következő 12-18 hónapban enyhülne. A Moody’s elemzőinek megfogalmazása szerint „heveny ütemben” romlik a görög bankok finanszírozási és likviditási helyzete.

A cég szerint ennek egyik markáns jele, hogy december óta több mint 30 milliárd eurónyi betétállományt vontak ki a görög bankrendszerből a tulajdonosok. A görög bankoknak nincs hozzáférésük a bankközi refinanszírozási piachoz, és emiatt – a Moody’s becslése szerint – az eurójegybanktól (EKB) és a görög jegybanktól igénybe vett vészhelyzeti likviditáspótlás értéke a rendszerszintű mérlegfőösszeg 32 százaléka körüli szintre emelkedett április végéig a tavaly szeptember végi 12 százalékról.

Nem tudják fedezni a veszteségeket

Jóllehet tavaly lassult az újonnan nem teljesítővé váló hitelállomány növekedése, a Moody’s előrejelzése szerint azonban a nem teljesítő kinnlevőségek aránya így is a bruttó banki követelésállomány 38-40 százalékára emelkedik 2015 végéig a tavaly decemberben mért 34,2 százalékról.

A görög bankok hitelveszteségi tartalékolása növekedett ugyan 2014-ben, a tartalékállomány azonban továbbra sem elégséges a várható veszteségek fedezésére – áll a Moody’s szerdai elemzésében.

Az összeomlás után automatikus lenne a kilépés

Más nagy londoni házak szerint a fenyegető görög szuverén törlesztési csőd végképp a bankrendszer csődjét okozná, és ez véget vetne Görögország euróövezeti tagságának.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – Londonban ismertetett legújabb helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy ha beáll a szuverén törlesztésképtelenség, annak automatikusan azt kell eredményeznie, hogy Görögország távozik az euróövezetből, mivel az államkötvények és a görög bankoknak a kormánnyal szembeni egyéb követelései is elértéktelenednek.

Kizárás is lehet a vége

A görög jegybank ugyanakkor – az euróövezeti jegybankrendszer tagjaként – fizetésképtelen bankoknak nem nyújthat pótlólagos likviditást az EKB vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA), így a görög bankrendszer elesne az eurójegybank likviditásforrásaitól.

A Commerzbank elemzői szerint ez gyakorlatilag azzal érne fel, hogy Görögországot kizárják a valutaunióból, legalábbis ha érvényesül „a gazdasági józan ész”.

Nagyobb a a Grexit esélye

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzői a görög válságról összeállított minapi helyzetértékelésükben közölték, hogy megítélésük szerint most nagyobb a valószínűsége a Grexitnek, vagyis Görögország távozásának az euróövezetből, mint 2012-ben, az akkori görög adósságválság mélypontján, mivel a görög kormány és a többi valutauniós ország nézetei alapvetően eltérnek számos kérdésben.

A ház szerint a Grexitet okozhatja egyebek mellett az, ha a már most is ütemes betétkivonás a görög bankok elleni betétesi rohammá fajul. Ebben az esetben a görög kormánynak minden bizonnyal valamilyen formájú tőkekorlátozást kellene bevezetnie.

A Barclays elemzői azt sem zárták ki, hogy ha továbbra sem sikerül megegyezésre jutni a görög kormánnyal, akkor az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa dönt úgy, hogy kizárja Görögországot. Erre ugyan jelenleg nincsenek kidolgozott jogi formulák, de „ez a helyzet megváltozhat”.