Czerván György a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) megalakításának húszéves évfordulóján arról beszélt, hogy ez év júniusában 204 ezerrel több sertés volt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Így a sertések száma az országban mintegy 3,1 millióra rúgott. Jelezte: az állatállomány egészére is a gyarapodás volt a jellemző, ebben az időszakban emelkedett például a szarvasmarhák, a juhok és a baromfik száma is.
Jól teljesít az agrárium
Az államtitkár emlékeztetett rá: a nemzetgazdaság tartós növekedési pályára állt és ebben jelentős szerepe volt a magyar agráriumnak is. Így a tavalyi 1,1 százalékos GDP növekedésből az agrárium 0,9 százalékponttal részesedett. Az idei második negyedévben a GDP 3,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. Az agrárium teljesítménye pedig 5,6 százalékkal volt magasabb ugyanebben az időszakban az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Hozzáfűzte: a sertések – és általában az állatok – számának növekedése azt jelzi, hogy kedvező tendencia indult el az agráriumban a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának javítására. A sertések számának növekedését főként a süldők, a hízók és a malacok adták. A gazdasági szervezeteknél 7 százalékos, míg az egyéni gazdaságokban 9 százalékos volt a sertésszám emelkedés.
Több pénz jut a gazdáknak
Az államtitkár külön hangsúlyozta: az EU Bizottsága jóváhagyta az állatjóléti támogatások meghosszabbítását Magyarország számára 2018 december 31-ig. Így a sertéságazatban az idén 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a korábbi évi 6 milliárd forinttal szemben. Közölte: új támogatási formaként a koca állatjóléti támogatás engedélyezési – notifikációs – eljárása is folyik. Az FM ezt bejelentette az EU Bizottság részére.
Emellett az ágazatban gazdálkodók az idén az állati hulla elszállítására és az ártalmatlanításra 3 milliárd, míg az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 7,5 milliárd forint támogatást vehetnek igénybe. Az államtitkár utalt arra, hogy az előbbi támogatás jövőre 600 millió forinttal, az utóbbi pedig 1 milliárd forinttal emelkedik. Így összességében e két támogatásra 2015-ben 1,6 milliárd forinttal jut több forrás.
Czerván György aláhúzta: a kormányzati intézkedéseknek, a takarmányárak kedvező alakulásának és az ágazat fehéredésének – az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének – együttes hatása eredményezte a magyarországi sertésállomány számának kedvező alakulását.
Marketingprogram is kell!
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat sikere nagy mértékben azon múlik a jövőben, jobban meg tudja-e szervezni magát, előre tud-e lépni az integráció területén. Emellett meg kell valósítani egy átgondolt tenyésztési programot, és a sertéshús fogyasztását ösztönző nemzeti marketingprogramot is.
Ifjabb Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke a NAK és a VHT együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Németh Antal, a VHT elnöke pedig az eltelt két évtized munkáját méltatta, amelynek eredményeként a VHT reprezentatív szakmaközi szervezetté vált, ugyanis az ágazat szereplőinek 70 százalékát képviseli úgy, hogy a szervezetben való tagság önkéntes. Menczel Lászlóné, a VHT titkára elmondta: az ágazat éves árbevétele most mintegy 350 milliárd forint. Ebből a VHT tagjaira 250 milliárd forint jut.
