Merész javaslat

A tervezettnél sokkal hosszabb, éjszakába nyúló tárgyalások végén elfogadott zárónyilatkozat értelmében az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson tovább folytatják a tárgyalást az Ahmet Davutoglu török kormányfő által a hétfői munkaebéden váratlanul előterjesztett javaslat részleteiről. A március 17-18-i csúcsértekezlet zárónapján a török miniszterelnök is részt vesz a tervek szerint.

A körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben.

A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból – írták a zárónyilatkozatban.

Nem telepedhetnek le automatikusan

A dokumentumban az is olvasható, hogy Törökország kötelezettséget vállalt rá, vissza fogja fogadni az országból illegálisan Európába induló migránsokat, akiket a török partoknál tartóztatnak fel, valamint azokat a Görögországban tartózkodó menekülteket, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre.

Az állam-, illetve kormányfők egyetértettek abban, hogy határozott lépésekre van szükség ahhoz, hogy felszámolhatók legyenek az embercsempész-útvonalak, ellehetetlenüljön az embercsempészek üzletszerű tevékenysége, megvédhessük külső határainkat, valamint hogy véget érjen az európai migrációs válság. Véget kell vetnünk annak, hogy ha valaki hajóra száll, az automatikusan azt jelenti, hogy letelepedhet Európában.

Csakis törvényes út van

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után ennek kapcsán kijelentette, véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai.

Az Égei-tengeren átkelő menekültek visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Davutoglu is megerősítette a Tuskkal és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A török kormányfő hangsúlyozta, országa nem koldul semmilyen pénzt senkitől, itt a terhek megosztásáról van szó, Ankara ugyanis nem felelős ezért a humanitárius katasztrófáért, ahogyan amúgy az Európai Unió sem.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az Európai Bizottság elnöke keddre virradóra azt hangoztatta, hogy valódi változást fog hozni a csúcstalálkozón megszületett megállapodás, a jövőben a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak majd Európába.

Nem lesz értelme fizetni az embercsempészeknek

Juncker szerint az új egyezmény nyomán sikerül majd megtörni az embercsempészek „üzleti modelljét”. A bizottsági elnök kijelentette, nem lesz értelme annak, hogy a menekültek fizessenek a bűnözőknek az átkelésért. Mint mondta, amennyiben ezt teszik, úgyis hamar visszaviszik őket Törökországba és az európai áttelepítésre várók listájának a végére kerülnek.

Jean-Claude Juncker emellett ismételten kiemelte: a migrációs válság kezelésében az egyoldalú megközelítés nem vezet megoldásra.

Türelemre intették Ankarát

Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait – közölte Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt.

A német kancellár arról is beszámolt, hogy a találkozón a Zaman ellenzéki török médiacsoport állami ellenőrzés alá helyezéséről is beszéltek, és hangsúlyozták a sajtószabadság fontosságát.

Francois Hollande francia államfő leszögezte, kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel a vonatkozó előírások mindegyikének. Törökország uniós felvételéről Hollande azt mondta, hogy „addig még hosszú az út”, az EU által nyújtott pénzügyi támogatás megnövelésének kérdéséről szólva pedig kifejtette, hogy az lehetséges, de csak 2018 után.

Gyorsabb áthelyezésre van szükség

Az állam-, illetve kormányfők ismét emlékeztettek arra, hogy az Európai Tanács a február 18-19-i ülésén kimondta, hogy – a tengeri határok sajátosságainak figyelembevétele mellett – el kell érni azt, hogy a schengeni térség valamennyi tagja újra teljes körűen alkalmazza a Schengeni határ-ellenőrzési kódexet, valamint hogy fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésével. A nyugat-balkáni útvonalon az irreguláris migránsok áramlása mostanra megszűnt.

Jelentősen fel kell gyorsítani a migránsok tagállamok közötti áthelyezések végrehajtását, hogy enyhíteni tudjuk a jelenleg Görögországra nehezedő súlyos terheket. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) újabb felhívást fog közzétenni nemzeti szakértők bevonására a görög menekültügyi rendszer támogatása céljából, és valamennyi tagállamnak gyorsan és teljes körűen eleget kell tennie e felhívásnak. A tagállamok emellett felkérést kapnak arra, hogy sürgősen növeljék az áthelyezéshez rendelkezésre bocsátott férőhelyek számát. A Bizottság havonta beszámol majd a Tanácsnak a tagállamok közötti áthelyezésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásáról.

Kiemelten fontos, hogy előmozdítsák a schengeni rendszer helyreállítását célzó bizottsági ütemterv valamennyi elemének megvalósítását, hogy még az év vége előtt megszüntethessék az ideiglenes belső határellenőrzéseket, és helyreállhasson a schengeni térség rendes működése.

Az Európai Unió és Törökország közötti csúcstalálkozó résztvevői eredetileg elsősorban a migrációs hullám megfékezéséről az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról terveztek tárgyalni. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe pedig az Európai Unió és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot az országban lévő menekültek ellátásában.

Görögországnak is kell a segítség

Orbán Viktor tájékoztatása szerint eredményre vezetett a magyar-osztrák-szlovén-horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk.

A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők „hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon” – fogalmazott a miniszterelnök. Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, hogy segítenek Görögországnak a megnövekedett terhek viselésében.

Még várat magára a megállapodás

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy nem született megállapodás a törökökkel, mivel ők négy nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslattal álltak elő. Az uniós tagországok vezetői úgy ítélték meg, hogy azok túlságosan nehéz kérdések ahhoz, hogy egy délután alatt igent vagy nemet lehessen rájuk mondani. Ezért felhatalmazták Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat Törökországgal arról a javaslatról, amelyet a hétfői tárgyaláson előterjesztettek.
Orbán Viktor elmondta, meghatároztak néhány olyan elvet, amelyek a tárgyalások kiindulópontjai lehetnek. A tárgyalások eredményeiről a következő, jövő heti uniós csúcsértekezleten egyeztethetnek a tagországok vezetői.

Perben állunk

A török megállapodás részleteiről Orbán Viktor újságíró kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország élesen ellenzi azt az EU-Törökország megállapodás szövegében szereplő utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett Magyarország, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perlik az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik.

Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre – közölte Orbán Viktor.