Elektronikus ügyintézés
Az egyik legfontosabb, hogy a jövedéki ügyek néhány kivétellel csak elektronikusan intézhetőek. A magánfőzők bejelentési kötelezettségét valamint a párlat adójegy igénylését, a külföldi személyek jövedéki ügyeit, a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügyeket, illetve a kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetését, adatszolgáltatását lehet papíralapon intézni.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
További fontos változás, hogy az eddigi 47 féle adóraktárral szemben a hatályos szabályozás már csak egyféle adóraktári engedélyt ismer. A jövedéki termékek azonban továbbra is adóraktárban állíthatók elő és tárolhatók az adófizetésig.
Könnyítés a bortermelőknek
A borászatok döntő többségének lehetősége van arra, hogy kisüzemi bortermelővé váljon, így mentesülhet szinte minden adminisztrációs kötelezettségtől. A kisüzemi bortermelő bérmunkát, bértárolást nem végezhet, és csak előzetes bejelentés után szállíthat adófelfüggesztéssel szőlőbort és palackos erjesztésű habzóbort más adóraktárnak.
Lényeges változás az is, hogy jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be. Kivételt jelent az adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől történő beszerzés, maximum 200 ezer forintig.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jövedéki törvényben meghatározott esetekben változatlanul jövedéki biztosítékot kell nyújtani. A fix összegű jövedéki biztosíték mellett azonban megjelent a változó összegű jövedéki biztosíték fogalma. Ez kedvezmények alkalmazását is lehetővé teszi, így bizonyos feltételek teljesülése esetén az eredeti jövedéki biztosíték összege alacsonyabb lehet. További jelentős változás, hogy július 1-jétől az adóraktár-engedélyeseknek napi bontásban kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak.
Könnyíteni akartak
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára korábban elmondta: az új jövedéki törvény középpontjában a vállalkozóbarát szemlélet áll, az új törvény a korábbi 150 oldal helyett 65 oldalból áll. Megszűnik a papír alapú nyilvántartás-vezetés és adatszolgáltatás, minden információ elektronikusan jut el a vámhivatalhoz, a számítások szerint több mint 17 ezer érintett vállalkozás a jövőben sokkal egyszerűbben tudja jövedéki ügyeit intézni.
Az államtitkár szerint a vállalkozók partnerként kezelését az ügyfélbarát NAV mellett az a garanciális szabály is biztosítja, amely szerint a gazdálkodók számára terhesebb folyamatos pénzügyőri jelenlétet vagy egyéb többlet-kötelezettséget csak határozattal lehet korlátozott ideig elrendelni, ezzel megnyílik a gazdálkodók jogorvoslati lehetősége.
A szigorú szankciók alól mentesülhetnek a vállalkozók, ha bizonyítják, hogy az adott helyzetben elvárható körültekintéssel jártak el. Tálla András arra is felhívta a figyelmet, hogy 2018-tól a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a jövedéki adóbevallás tervezetét is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti el.
Változás a dohánytermékeknél
Magasabb lett a dohánytermékek jövedéki adója: a cigaretta minimális adómértéke ezer darabonként a korábbi 28 800 forintról 29 200 forintra, a szivar, szivarka minimális adómértéke 4120 forintról 4180 forintra, a fogyasztási dohány adómértéke pedig kilogrammonként 16 200 forintról 17 300 forintra nőtt július elsején.
Nem változott ugyanakkor az elektromos cigaretták jövedéki adómértéke, amely az egyszer használatos (eldobható) termékek esetében darabonként 10 forint, a folyadék esetében milliliterenként 70 forint, a töltőfolyadékok esetében pedig milliliterenként 55 forint.
A dohánygyártmányok adójának szerkezetét és minimumát uniós irányelv határozza meg, aminek Magyarországnak is meg kell felelnie, ezért emelkedik több lépcsőben a dohánytermékek jövedéki adója.
