A NATO-tagállamok nagykövetei hétfőn bólintottak rá a misszióra, Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka javaslatára.
Oroszország sérti a nemzetközi jogot
A döntést követően egy NATO-illetékes úgy fogalmazott, hogy az AWACS-missziók a helyzet jobb megfigyelését teszik majd lehetővé. A gépek kizárólag a NATO-tagok légterében repülnek majd – közölte a NATO-tisztviselő, egyértelművé téve, hogy a szövetségesek felderítőgépei nem repülnek majd be Ukrajna légterébe. A tisztviselő azt is tudatta, hogy a gépek a németországi Geilenkirchenből és a nagy-britanniai Waddingtonból szállnak majd fel.
A NATO-tagállamok nagykövetei a múlt héten döntöttek arról, hogy folytatják és fokozzák a válság biztonságpolitikai következményeinek alapos elemzését, a tagállamok összehangolják lépéseiket és folyamatosan egyeztetnek majd egymással. A NATO álláspontja az, hogy Oroszország az Ukrajna területén végrehajtott katonai akcióval sérti a nemzetközi jogot, az ukrajnai konfliktus pedig az euroatlanti térség egészének békéjére és biztonságára súlyos hatással lehet.
Beutazási tilalom, számlák befagyasztása
Mindeközben David Cameron a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatójában kijelentette: kedden Londonban EU-tisztviselők tanácskoznak egy szankciótervezetről, amely 18 olyan személyt érintene, akik „az orosz kormányhoz kötődnek”. Cameron szerint a lehetséges ellenlépések között szerepel a beutazási tilalom és a külföldön tartott pénzügyi eszközök befagyasztása. A brit kormányfő mindazonáltal nem tárta fel, hogy e szankciók pontosan kik ellen irányulnának.
Hangsúlyozta ugyanakkor: Moszkvának „meg kell mutatni, hogy nem taposhat át csak úgy Ukrajnán”. A Krím hovatartozásáról március 16-ára kiírt népszavazás Cameron szavai szerint „törvényellenes és bohózatba illő”, mivel nem volt idő semmiféle kampányra, emellett a katonai jelenlét korlátozza az utazási lehetőségeket a Krímben.
A brit kormányfő kijelentette: Nagy-Britannia biztonsága és jóléte is veszélybe kerülne, ha egyes országok következmények nélkül megsérthetik a nemzetközi szabályokat. Cameron szerint Ukrajnának lehetővé kell tenni, hogy maga dönthessen jövőjéről, és azt is, hogy a híd szerepét tölthesse be Oroszország és Európa között.
„Európában az elmúlt hetven évet azzal töltöttük, hogy megpróbáljuk megőrizni a békét, és tudjuk a történelemből, hogy ha becsukjuk a szemünket, amikor más országokon áttaposnak, abból hosszabb távon baj lehet” – fogalmazott hétfői parlamenti felszólalásában a brit miniszterelnök. Cameron szerint a Krím félsziget destabilizálását célzó bármilyen további lépésnek „messze ható következményei” lennének.
Moszkva súlyosan elszámította magát
William Hague brit külügyminiszter már előző nap is szankciók lehetőségéről beszélt. Hague a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kizárta a külső katonai válaszlépést, hangsúlyozta ugyanakkor: helytelen lenne azt gondolni, hogy „Oroszország bármilyen értelemben győzött volna”, és „idővel ki fog derülni, hogy Moszkva súlyosan elszámította magát” a krími katonai akcióval.
Hague kitérően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy Oroszországot kizárhatják-e a legnagyobb ipari gazdaságok alkotta G8-csoportból. Kijelentette azonban, hogy a csoport hét nyugati tagja, vagyis a G7-országok „minden további nélkül” tarthatnak találkozókat egymás között is. Felidézte, hogy a júniusra tervezett oroszországi G8-csúcs előkészületi tárgyalásait már felfüggesztették. Hague szerint ha az ukrajnai válságban nem történik diplomáciai előrelépés, akkor „egyértelműen a lehetőségek között van” a csúcstalálkozó végleges lemondása is.
