Tovább lassul az Unió
A 34 ország 40 munkaadói szervezetét tömörítő BusinessEurope – melynek hazai tagszervezete a legnagyobb magyar munkaadói érdekvédelmi szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) – legfrissebb elemzése szerint 2016-ban az Európai Unióban 2,0 százalékos gazdasági növekedés várható, míg az eurozónában ennél alacsonyabb, 1,7 százalékos GDP emelkedéssel számolnak. 2017-ben ugyanakkor rosszabb adatokra számít már az európai munkaadókat tömörítő szervezet. Fő kihívásnak a migrációval kapcsolatos kérdések, Schengen, a beruházások alakulása és az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás ügye tűnik jelenleg a Brüsszeli szervezet szerint.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az európai munkaadói szervezeteket tömörítő, brüsszeli székhelyű BusinessEurope az európai gazdaságról készült, átfogó elemzést publikált. A szervezet 2016-ra az Európai Unión belül 2,0 százalékos GDP növekedést prognosztizált, 0,4 százalékos inflációs és 8,6 százalékos munkanélküliségi ráta mellett. 2017-re vonatkozóan 1,9 százalékos GDP-t vár a szervezet a 28 tagállam tekintetében, jelentősen megugró, 1,4 százalékos inflációs és minimálisan csökkenő, 8,2 százalékos munkanélküliségi rátával.
Pedig biztatóak voltak a jelek
2016 első felében mérsékelten, de tovább folytatódott a gazdasági fellendülés az Európai Unióban. Megfigyelhető egy folyamatos, mérsékelt növekedés a fogyasztás tekintetében egész Európában, míg ezzel párhuzamosan az alacsonyabb energia árak jelentik a növekedés másik fő alapját.
A munkanélküliség továbbra is jelentős probléma az Európai Unió gazdaságainak, ám folyamatos csökkenés észlelhető ezen a területen. Az idei évre becsült 8,6 százalékos adatot követően 2017-re 8,2 százalékos munkanélküliséget vár a BusinessEurope . Az Unió tagországain belül azonban még mindig nagy eltérések figyelhetőek meg: míg Ausztriában 6,0 százalék, Németországban csupán 4,4 százalék körüli, addig Görögországban például 24 százalékos munkanélküliségi ráta várható az idei évre.
Szükség van a lakosságra
A gazdasági növekedés egyik fő kulcsa az unió számára a belföldi kereskedelem. Az EU-ban a lakossági fogyasztás várhatóan 2,2 százalékkal nő 2016-ban, míg az import 4,5 százalékal, az export pedig 3,5 százalékkal, ami összességében sajnálatos módon negatív tendencia a fizetési mérleget tekintve. A befektetések ugyanakkor várhatóan növekedni fognak 2016-ban a 28 tagországban, de még mindig elmaradnak a válság előtti szinttől.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A politikai tényezők is fontos szerepet játszanak az Európai Unió gazdasági fejlődésében. Az EU-nak több szabadkereskedelmi megállapodást is tető alá kell hoznia a következő időszakban, melyek közül a legfontosabb egyértelműen az USA és az EU közötti TTIP, amely tartalmától függően komoly lehetőséget rejthet az EU növekedési és foglalkoztatási kilátásainak javítása terén. A migráció is magában rejti annak a lehetőségét, hogy megfelelő keretek között növelhesse az EU GDP-jét, amennyiben sikeres a bevándorlók munkaerőpiaci integrálása. Fontos kérdés továbbá, hogy a schengeni országok illetve az EU egyértelmű elkötelezettséget vállaljanak a schengeni határok fenntartásában. A schengeni határok szétesése – vagy akár csak részbeni sérülése – komolyan veszélyeztetheti az EU növekedési kilátásait, bizonytalanná tenné a folyamatban lévő gazdasági „felépülést”.
„A BusinessEurope Economic Outlooknak érdekes része az, melyben az USA, Japán és az EU tekintetében vizsgálja a befektetések GDP-hez mért szintjét. Látható, hogy globális versenytársaink sokkal gyorsabban lábaltak ki a recesszióból, míg Európa egy lassabb növekedési pályára került. Érdemes megjegyezni, hogy a K+F+I területeken is hasonló adatokat látunk. – mondta Dr. Futó Péter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke.
Hozzátette, hogy míg az Unióban a GDP 3 százalékát fordítják a K+F területekre, addig Japánban ez az arány 4 százalék, az USA-ban pedig 3,5 százalék. Ezen Európának változtatnia kell, ha nem akar behozhatatlan hátrányra szert tenni a globális világgazdasági versenyben. Fontos megjegyeznünk, hogy a magyarországi döntéshozók úgy tűnik szintén felismerték az innováció jelentőségét, hiszen 2015-ben közel 1,5 százalékra emelkedett a K+F+I GDP arányos költés hazánkban, ami egyértelműen üdvözlendő.
