Ennyi volt a pályafutása

A többször használható hordozóeszköz (Reusable Launch Vehicle, RLV-TD) helyi idő szerint hétfőn reggel Ándrha Pradesből szállt fel, hetven kilométeres magasságba akarták eljuttatni, ahonnan visszatérve landolását a tengerre tervezték.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Az indiai űrkutatási szervezet (ISRO) jelentése szerint a tízperces missziót siker koronázta: a szárnyas űrrepülő 50 kilométer magasban vált el a hordozórakétától, majd további emelkedés után visszatért és a Bengáli-öbölben landolt. A kísérleti űrrepülőt nem emelik ki a vízből, mert eleve úgy tervezték, hogy ott érjen véget a pályafutása.

4,2 milliárd forint

Az RLV-TD-vel az indiai űrkutatási szervezet tudósai alapvetően a hipersebességet és az önálló landolást akarták vizsgálni. A 1,75 tonnás modellt egymilliárd rúpiás (4,2 milliárd forint) ráfordításával öt év alatt fejlesztették ki. Narendra Modi indiai kormányfő hétfőn Twitter-üzenetben gratulált kutatók eredményeihez.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Mióta a NASA 2011-ben leállította űrrepülős programját, erős nemzetközi verseny kezdődött az alternatív, többször felhasználható űrhajók kifejlesztésére. Ezekkel ugyanis jelentősen lehetne csökkenteni az űrkutatás költségeit.

Nem csak India próbálkozik

India saját űrkutatási programjában már komoly eredményeket ért el. A Mars körüli pályára szánt űreszközét 2013-ban indította útnak. Kutatói egy évtizeden belül akarják megépíteni és útrabocsátani a többször felhasználható űrhajót.

A többször is felhasználható űrhajók kifejlesztésének terén Elon Musk milliárdos SpaceX és Jeff Bezos Amazon-alapító Blue Origin vállalkozása is komoly erőfeszítéseket tesz. Emellett Japán, Európa és Oroszország is dolgozik hasonló űrutazási technológia megvalósításán.