Nyár óta alakulhatnak nyugdíjas szövetkezetek
Nyugdíjas szövetkezetek megalakulását a szövetkezeti törvény június 23-i módosítása teszi lehetővé, amely július 1-jén lépett hatályba. Eszerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek azzal a céllal jönnek létre, hogy segítsenek a még aktív időskorúakat munkához juttatni, ennek révén javulhat a szövetkezeti tagok gazdasági és szociális helyzete, egyben átadhatják az évtizedeken át felhalmozódott tudásukat, szakmai és élettapasztalatukat a fiatalabbaknak.
A nyugdíjas szövetkezet tagjai kizárólag magánszemélyek lehetnek, akik személyesen is közreműködnek a szövetkezet tevékenységében. Ez azt jelenti, hogy dolgozniuk kell annál a vállalatnál, amellyel a nyugdíjas szövetkezet megállapodott tagjai foglalkoztatásáról. Ezek mellett az is feltétel, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie. A nyugdíjas szövetkezet tagjainak a szövetkezet alapszabályában meghatározott tagdíjat kell fizetniük.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„A társadalom megbecsüli az időseket, tiszteli azt az értékes tudást és tapasztalatot, amelyet évtizedek alatt halmoztak fel, ezért lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy aktívak maradhassanak – bármilyen formát is választanak ehhez” – érzékeltette Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, miért támogatta a kormány a nyugdíjas szövetkezeti forma meghonosodását.
Hozzátette: „Fontosnak tartom, hogy ha egy nyugdíjas korú ember újra dolgozni szeretne, ne neki kelljen alkalmazkodnia a munkakörülményekhez, hanem a munkakörülmények idomuljanak rugalmasan őhozzá. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy ilyen rugalmas keretek között vállalhassanak munkát azok, akik erre még kedvet, energiát éreznek magukban.”
A cégeknek is megéri
Az adózási feltételek kedvezőek ahhoz, hogy a vállalatok minél több nyugdíjast visszafoglalkoztassanak. A szövetkezeten keresztül végzett munkára ugyanis csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, ami azt jelenti, hogy a jelenleg már dolgozó nyugdíjasoknak is érdemes belépniük, miközben a nyugdíjba készülőket az eddiginél vonzóbb feltételekkel lehet tovább foglalkoztatni.
A cégeknek azért előnyös e konstrukció, mert a munkavégzés költségét nem terhelik a közterhek. Ráadásul lehetőség van arra is, hogy a mindenkori – az idén 127 650 forintos – minimálbér erejéig étkezési utalványt adjanak a nyugdíjas-szövetkezetek dolgozóinak, akár szja-mentesen. A nyugdíjas szövetkezeti tagok nyugdíját nem érinti a foglalkoztatás, azt továbbra is megkapják a szövetkezeten keresztül dolgozók.
Amennyiben a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek eredménye képződik, abból úgynevezett közösségi alapot képez. Az ebben az alapban összegyűlt pénzt kizárólag a szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek kielégítésére szabad felhasználni.
Szükség van a nyugdíjas dolgozókra
„Munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt társadalmi igény a foglalkoztatás bővítése. A Takarékoknak pedig érdeke, hogy a szolgáltatásaikat minden irányban kiterjesszék. Ezért támogatja az OTSZ a nyugdíjas közérdekű szövetkezet létrehozását” – jelentette ki dr. Turi Dénes, az OTSZ elnöke.
„Az új konstrukciót azért üdvözli a magánszektor, mert szinte minden ágazatban nagy az érdeklődés a tapasztalt, nyugdíjas munkavállalók iránt” – mutatott rá dr. Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diák ész) elnöke.
Kiemelte: „sok cég munkaerőhiányát segíthet enyhíteni a nyugdíjas közérdekű szövetkezeti forma, mivel utóbbit csak a bérköltség terheli, ráadásul mivel a tagjai a szövetkezettel állnának szerződésben, dologi kiadásként könyvelhetnék el az ezzel járó kiadásokat”.
