Az ügyvéd arról tájékoztatott, hogy tízezer rubel, azaz több mint 43 ezer forint pénzbírságra ítélt egy szimferopoli bíróság egy nyugdíjast, Jarikul Davlatovot, amiért nyilvános tiltakozó akciót tartott egy másik idős férfi, a 76 éves krimi tatár aktivista, Szerver Karametov őrizetbe vétele ellen.
Egyedül tüntetett
Szerver Karametov augusztus 8-án egymaga vonult ki tüntetni a Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Szimferopolban, az ottani legfelsőbb bíróság épülete elé azért, hogy engedjék szabadon Ahtem Csijgozt. A medzslisz, azaz a krími tatárok érdekvédelmi szervezetének helyettes vezetőjét még 2015 januárjában vettek őrizetbe, és a bíróság aznap tartott ülést az ügyében.
Az idős aktivista „Putyin (és Akszjonov), gyermekeink (Ahtem Csijgoz) nem terroristák! Elég a krími tatárok elleni vádakból!” – feliratú plakátot tartott fel, amiért a hatóságok őrizetbe vették, majd a bíróság tíz napi elzárásra és tízezer rubel pénzbírságra ítélte tettéért.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hétfőn négyen is tüntettek
Hétfőn egymástól függetlenül négy nyugdíjas határozta el magát, hogy egyedül kimegy tüntetni Karametov őrizetbe vétele ellen.
Az idős emberek Karametov plakátjához hasonló szövegű táblákat tartottak a kezükben. A rendőrök mindannyiukat őrizetbe vették – köztük a kedden pénzbírságra ítélt Davlatovot -, de még azokat a járókelőket is begyűjtötték, akik lefotózták a demonstráló idős embereket. Az esetről a Faceboookon hírt adó ügyvéd információi szerint összesen nyolc személyt vettek aznap őrizetbe.
Az előzmények
A Krími Autonóm Köztársaságot Oroszország 2014 tavaszán csatolta el önkényesen Ukrajnától. Előtte a Moszkva-barát Szergej Akszjonovot orosz katonák jelenlétében az autonóm terület miniszterelnökének választotta a helyi parlament.
Közben több mint húszezer orosz katona szállta meg a félszigetet. Az új krími vezető, Akszjonov népszavazást írt ki a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozásáról.
Az ukrán jogszabályokkal ellentétesen, nagy számú orosz katonai jelenlétével és számtalan szabálysértéssel 2014 március 16-án megtartott referendumon a kihirdetett eredmény szerint állítólag 83 százalékos részvétel mellett 97 százalékos támogatást kapott a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozása.
Néhány nappal később az orosz törvényhozás mindkét háza jóváhagyta a terület Oroszország általi bekebelezését.
Korlátozzák a szabadságjogokat?
A kijevi vezetés a terület elcsatolása óta számtalanszor hívta fel a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy Oroszország korlátozza a félszigeten maradt nem orosz nemzetiségűek, köztük főként az őslakos krími tatárok és az ukránok szabadságjogait.
A tatárok szervezete, a medzslisz működését Moszkva betiltotta a félszigeten. A hatóságok rendszeresen vesznek őrizetbe krími tatárokat, tartanak otthonaikban házkutatásokat. A terület Oroszországhoz tartozása óta számos ukrán és krími tatár aktivistát börtönöztek be.
