Több a kár, mint a haszon
Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb az egy főre jutó édesvíz, emiatt évente 10-12 millió hektár termőföld pusztul el a világon, a népesség viszont hihetetlen tempóban nő. Erős kapcsolat van a klímaváltozás és a társadalmi, politikai problémák között – mutatott rá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Példaként említette, hogy a szíriai polgárháború egyik kiváltó oka a hároméves aszály volt, amely tönkretette a gazdákat, az ő városba költözésük pedig szociális feszültségeket szült.
Kitért arra is: míg Kína öt éve „a legnagyobb kerékkötője” volt a klímaegyezménynek, most élharcosává vált, ugyanis közgazdasági számítások szerint a fosszilis energiára épülő ipara több környezeti kárral jár, mint az évi 7-8 százalékos gazdasági növekedés haszna. A klímaváltozás a fejlődést korlátozó tényezőként jelenik meg – értékelt a köztársasági elnök, hozzátéve: ha nem lesz fenntartható a fejlődés, akkor összeomlik a társadalom, és több tízmilliós népvándorlás indulhat.
Élen az innovációban
Áder János a párizsi klímaegyezményt sikernek nevezte, ugyanakkor hozzátette, hogy technológiai váltás is szükséges. Mint mondta, a felismerés súlyosságát mutatja, hogy a megállapodást a 2020-ra célzott időponthoz képest négy évvel korábban hatályba léptették a tagállamok, mert mindenki belátta, hogy sürget az idő.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Arra a felvetésre, hogy az ipar ellenérdekelt a változásokban, azt felelte: a tőke az alternatív energiák finanszírozása felé indult, tavaly több tőkét fektettek szél- és napenergiába, mint fosszilisba, s ez a tendencia az idén is folytatódott.
Az államfő szólt arról is, hogy a budapesti víz-világtalálkozón részt vevő fejlesztési bankok megegyeztek abban, hogy megduplázzák a vizes beruházásokra fordítható összegeket a következő öt évben.
Elmondta azt is, hogy a 110 ország részvételével zajlott tanácskozáson bemutatott magyar termékek erősebbek, piacképesebbek és innovatívabbak, mint korábban, és számos problémára megoldást kínálnak. Példaként hozta, hogy szennyvíztisztítást egy hazai találmány magából a szennyvízből kinyert energiával képes megoldani, egy másik újítás pedig a légkörbe kerülő metán kibocsátását tudja korlátozni. Van egy magyar vívmány, amellyel fogyasztható ivóvizet lehet előállítani a szennyvízből, s ez katasztrófa sújtotta területeken, menekülttáborokban is jól alkalmazható, de van a találmányok között napelemes víztisztító is – tette hozzá a köztársasági elnök.
