Be akarják dönteni a török gazdaságot?
A török jegybank november 24-én, 2014 óta először, 50 bázisponttal, 8 százalékra emelte az irányadó, egyhetes repokamatlábat, de a szigorítás egyelőre nem segített a helyzeten. A monetáris tanács annak ellenére döntött így, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki korábban a „kamatok ellenségének” nevezte magát, a ráta csökkentését szeretné elérni a hitelezés és a gazdasági növekedés ösztönzésére.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Erdogan december 2-án arra szólította fel honfitársait, hogy a birtokukban lévő devizát váltsák be lírára az árfolyamcsökkenés megakadályozása érdekében, a kereskedőket pedig arra, hogy a lehető legtöbb tranzakciót bonyolítsák le török pénzben. Az államfő szerint külső erők spekulációval szeretnék bedönteni a török gazdaságot.
Eleget tesznek Erdogam kérésének
Az állami szervektől kezdve a kamarákon át labdarúgócsapatokig számtalan intézmény és polgár dönt úgy minden egyes nap, hogy eleget tesz Erdogan kérésének. A gazdasági koordinációs bizottság (EKK) legutóbb szintén december 2-án, néhány órával a török elnök beszéde után ülésezett, de az ott hozott döntéseket egyelőre még nem hozták nyilvánosságra. Binali Yildirim török miniszterelnök hivatalos oroszországi útját követően, december 8-án közli a tanácskozás eredményeit.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Veysi Kaynak miniszterelnök-helyettes szerint – a CNN Türk hírtelevíziónak adott vasárnapi interjúja alapján – az EKK múlt pénteki megbeszélésének az elsődleges célja az volt, hogy elejét vegye a török cégek magas kamatok mellett történő eladósodásának.
A politikus kiemelte: a dollár értéknövekedésénél a kamatok emelkedése égetőbb kérdés. Kaynak szerint az EKK intézkedései megnyugtatják majd a vállalkozásokat és a bankokat. A csomag egy része december 9-től, egy része pedig 2017. január 1-től lép majd életbe – tette hozzá.
Trumppal kezdődött a hullámzás
Kaynak úgy látja, hogy a gazdaságban tapasztalható erős hullámzás a november 8-i amerikai elnökválasztás „meglepő eredményével” kezdődött. Az, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök a külföldi pénzek hazahozatalára szólította fel a befektetőket, a dollár értékét az összes ország valutájával szemben növelte – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
Részletezte: a változás a török lírára több szempont miatt is jobban hat. Az első ok, hogy a július 15-i puccskísérletért Ankara által felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok Amerikából irányított nemzetközi hálózata (FETÖ) a sikertelen hatalomátvétel után más formákban, de továbbra is megpróbál kárt okozni Törökországnak.
A második, hogy az Európai Unió politikája rasszista irányba fordult. A harmadik, hogy tavaly november 24-én az orosz vadászgép lelövésével Ankara és Moszkva között viszály alakult ki. A turizmus hanyatlásnak indult és a folyamathoz még terrorcselekmények is társultak.
Bár a török líra értékének egyötödét vesztette el ebben az évben és árfolyama a 2008-as pénzügyi válság utáni mélypontját érte el, Kaynak hangsúlyozta, hogy az akkori lépéseknek köszönhetően Törökország vészelte át a legkönnyebben azt az időszakot.
Murat Cetinkaya, a török jegybank elnöke keddi nyilatkozatában közölte: egyelőre nem világos, hogy a török líra árfolyama hol állapodik meg. Yildirim miniszterelnök becslése értelmében az ingadozás január 20-ig, Trump beiktatásáig tart.
