2024 május 20

Töréspont a német tartományok között

Többet dolgoznak, kevesebbért

Sabine Zimmermann, a Baloldal parlamenti képviselője a szövetségi és tartományi statisztikai hivatalok adatait idézve a lapnak elmondta, hogy keleti német tartományokban (Berlin nélkül) tavaly egy dolgozó átlagosan 1360 órát töltött munkával, míg a nyugati tartományokban (szintén Berlin nélkül) 1286 órát.

A keleti tartományokban a bruttó éves átlagkereset 27 784 euró (8,5 millió forint) volt tavaly, a nyugati tartományokban 34 176 euró (10,4 millió forint), a szövetségi átlag pedig 33 284 euró (10,1 millió forint).

A legkevesebbet Mecklenburg-Vorpommern lakosai keresték tavaly, 26 692 eurót, a legtöbbet pedig Hamburg lakosai 39 678 eurót. A kereseti rangsorban második Hessen tartomány volt 36 896 euróval, Baden-Württemberg pedig a harmadik 35 876 Euro euróval és Bajorország a negyedik 35

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A gazdaságilag kettészakadt Ausztria

A kelet-nyugati és észak-déli választóvonal mentén eltérő ütemben növekszik az osztrák tartományok gazdasági teljesítménye – állapítja meg a bécsi Wifo gazságkutató intézet hétfőn publikált tanulmánya.

Bécs az országos átlag alatt

A Wifo (Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung) szerint a korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is eltérő ütemben növekedtek az osztrák tartományok. A nyugati és a déli tartományok gazdasági teljesítménye meghaladja a keleti tartományokét.

A legnagyobb növekedési ütemet, 2,0 százalékosat Vorarlberg érte el tavaly, míg a keleti részen Bécs és Alsó-Ausztria az országos átlag alatt teljesített 1,1 és 1,0 százalékos GDP-növekedéssel.

Vorarlberg tavaly három éve első alkalommal vette át a vezetést a rangsorban Burgenlandtól, amelyik a keleti tartományok között kivételesen jó teljesítménnyel 1,9 százalékos GDP-növekedést ért el. Felső-Ausztria 1,6 százalékkal, Tirol és Karintia 1,5 százalékosat, Stájerország pedig 1,4 százalékosat.

Kelet vs. nyugat

Az észak-déli és kelet-nyugati határvonal leginkább a feldolgozóipari teljesítményben mutatkozik meg. A nyugati tartományokban a bruttó hazai termék növekedéséhez 0,64 százalékponttal, a déli tartományokban 0,54 százalékponttal járult hozzá a feldolgozóipar, míg a keleti tartományokban mindössze 0,07 százalékponttal.

A munkaerőpiaci helyzetben is eltérés tapasztalható a kelet-nyugati választóvonal mentén. A nyugati régióban – Felső-Ausztria kivételével – és a déli tartományokban gyorsabban növekedett az alkalmazottak száma, mint a szabad munkahelyeké és ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta is csökkent.

A keleti régiókban ennek a fordítottja zajlott le. A munkanélküliek száma a legnagyobb mértékben, 6,6 százalékkal Tirolban csökkent. Salzburgban 3,8 százalékos, Vorarlbergben 1,7 százalékos volt a csökkenés. A legnagyobb mértékben, három százalékkal Bécsben nőtt a munkanélküliek száma.

Az egész országban a munkanélküliek száma 0,8 százalékkal nőtt tavaly a foglalkoztatás növekedése ellenére is. A munkanélküliek tábora elsősorban idősekkel és külföldiekkel gyarapodott. Az 55 év feletti munkanélküliek száma 10,1 százalékkal nőtt tavaly, míg a külföldiek körében a bevándorlás miatt 5,5 százalékkal. A munkanélküli külföldiek száma a legnagyobb mértékben, 8,1 százalékkal Bécsben és 7,7 százalékkal Alsó-Ausztriában növekedett.