„Jóllehet a csatlakozó országok és népesség számát tekintve ez volt az EU történetének legnagyobb bővítése, az Unió teljes GDP-jét mindössze 4,8 százalékkal növelte. A csatlakozás mégis óriási jelentőségűnek bizonyult az öt közép-európai állam gazdasági fejlődése szempontjából” – mondta el Günther Deuber, a Raiffeisen Bank International (RBI) KKE régiós kötvény- és devizaelemzési részlegének vezetője, a jelentés fő szerzője.
A „kelet-nyugati megosztottság” az Unión belül már a múlté
Az öt közép-európai tagállam részesedése az EU teljes GDP-jéből a 2004-es 4,2 százalékról 2013-ban 5,7 százalékra emelkedett. A vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó átlagos GDP az uniós átlaghoz képest 12 százalékponttal nőtt 2004 óta. A térség az EU világpiaci exportjához is egyre nagyobb arányban járul hozzá: a 2004-ben regisztrált 6,2 százalékhoz képest ez az arány 2013-ban már elérte a 9,7 százalékot. Az olyan egyéb mutatók, mint az alacsony munkanélküliség, az államadósságok kedvező alakulása, az érintett országok aránylag stabil hitelminősítése, valamint a bankszektor jó teljesítménye szintén azt bizonyítja, hogy a meghatározó közép-európai államok ellenállóak a ciklikus hatásokkal szemben, és a térségben érdembeli növekedés ment végbe.
Tíz éves csatlakoztunk
Számos eseményen emlékeztek meg az elmúlt napokban az uniós csatlakozás 10. évfordulójáról. A “Felzárkóztunk vagy lemaradtunk? Tíz éve az Európai Unióban” című, háromnapos rendezvénysorozat zárónapján egyebek mellett külön beszélgetést tartottak arról a kérdéskörről, hogy az emberek szeretik-e az Európai Uniót?
Az ágazatok többsége az csatlakozással jól járt. A bankrendszer ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. Az agráriumban a jövedelmezőség háromszorosára javult, de jelentős összegeket lehetett fordítani a továbbképzésre, a foglalkoztatás javítására is.
„A közép-európai térség regionális GDP-jének közel 80 százalékát Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia adja; a Magyarországon és Szlovákiában a közelmúltban tapasztalt gazdasági és politikai bizonytalanságok sem tudták érdemben befolyásolni a térség sikerét. A figyelemreméltó teljesítmény miatt aligha csodálható, hogy a pénzügyi piacok az euró övezet meghatározó országaihoz közeli szinten árazzák be a közép-európai régió államainak többségét. Ezt figyelembe véve az EU-bővítés 10. évfordulója azt is jelzi, hogy egyre inkább idejétmúlttá válik a kelet-nyugati megosztottság fogalma az unión belül” – foglalta össze Deuber a kelet-európai térség elmúlt évtizedben tapasztalt fejlődését.
Ausztria is haszonélvezője a régió sikerének
Az osztrák gazdaság általában véve a közép-kelet európai (KKE) térség, azon belül pedig konkrétan a közép-európai régió egyik legnagyobb befektetője. Ausztria 13 százalékkal részesedik a nyugat-európai államoknak a közép-európai térséget érintő teljes közvetlen tőkebefektetéseiből (összehasonlításképp: Németország részesedése 20 százalék).
A teljes közép-európai régió kereskedelmi volumenének közel 4 százalékát teszi ki az Ausztriával folytatott kereskedelem, amely különösen aktív a szomszédos országokkal, azaz a Cseh Köztársasággal, Szlovákiával, Magyarországgal és Szlovéniával. Ausztria relatív súlya a bankszektorban még jelentősebb, mint a reálgazdaságban – az osztrák bankok közel 20 százalékot képviselnek a nyugati bankoknak a közép-európai bankszektorban fennálló teljes kitettségén belül (a német bankok részesedése 14 százalék).
A közép-európai államok GDP-növekedését illető aktuális előrejelzés 2014-re 2,5 százalék, 2015-re vonatkozóan pedig 2,8 százalék, ami nemcsak a KKE-térség átlagát (2014-re 1,2 százalék, 2015-re 2,0 százalék) haladja meg jelentősen, hanem az euró övezet növekedési kilátásainál (1,5 százalék, illetőleg 2,0 százalék) is jóval magasabb. A közép-európai régió dinamikus fejlődése tehát a későbbiekben is kedvezni fog Ausztriának, mely így az EU 2004-es bővítésének egyik fő haszonélvezője.
