Ragaszkodnak a cégek a szokásokhoz
Az adó és cafeteria szabályok elfogadásának bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya. Ennek ellenére a munkavállalók idén sem számíthatnak cafeteria dömpingre, a vállalkozások mindössze 40 százaléka kalkulál ilyen jellegű bérkiegészítéssel.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
„Az idei adócsomag elfogadásával nagy változások történtek a cafeteria szabályozásban, ennek pozitív hatása azonban egyelőre még nem látszik a kkv-k várakozásaiban. A különböző elemek sorrendjében ugyan történt változás, de a cégek még ragaszkodnak az eddig jól bevált juttatási formákhoz.”
„A munkába járás költségtérítésének népszerűsége 13 százalékról 17 százalékra nőtt, letaszítva a trónról az Erzsébet-utalványt (16%). A pénzbeli jutalom (10%) stabilan tartja harmadik helyét, míg SZÉP Kártyával a kkv-k 9 százaléka tervez idén” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Kevesebb mozgástér
„Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kedvezményes, 34,22 százalékos közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült. Ide mindössze az évi maximum 100 000 forint készpénz kifizetése és a SZÉP Kártya tartozik, a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel.”
„A helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány viszont átkerült a magasabb, 49,56 százalékos adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és havi, valamint éves korlátozás nélkül adható” – mondta el a szakember.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nyugat- vagy Dél-Dunántúl?
A különböző ágazatok igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát. Leginkább az iparban dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásokra (54%), miközben az agráriumban éppen fele ennyi cég (27%) tervez ilyen jellegű bérkiegészítést. A kereskedelemben az átlaggal szinte megegyező arányban (41%), míg a szolgáltató szektorban minden harmadik vállalkozás kíván élni a cafeteria lehetőségével.
Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának népszerűségét tekintve. Jelenleg Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (50% és 49%), míg Dél-Dunántúlon mindössze a cégek 30 százaléka gondolkodik így.
