Több fordulós engedélyezés
Aszódi Attila, a Portfolio Energy Investment Forum 2016 konferencián kedden Budapesten elmondta: a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez mintegy hatezer engedély szükséges, ezek közül két nagy engedélyezési csomag van napirenden.
Felidézte, a környezeti hatástanulmányt 2014 decemberében nyújtották be, a Baranya megyei kormányhivatal idén szeptemberben adta ki az első fokú környezetvédelmi engedélyt, amit két zöld szervezet megtámadott.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A telephely-engedélyezéshez kapcsolódva ismét lesz közmeghallgatás Magyarországon, ehhez a környezetvédelmi hatástanulmánnyal szemben nincs szükség nemzetközi konzultációra. Ezután fognak intenzíven dolgozni a létesítési engedély-kérelmen – ismertette a kormánybiztos.
Sokáig marad az erőmű
A telephely-engedélyezésről szólva Aszódi Attila elmondta, hogy az engedélyezési eljárásban meg kell állapítani a telephely jellemzőit, amelyeket az erőmű tervezése során figyelembe kell majd venniük a szakembereknek, illetve ebben az eljárásban kell bizonyítani, hogy a telephely alkalmas a létesítmény befogadására.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A telephely-engedélyezés során két fő csoportba tartoznak a vizsgálandó kérdések, értékelni kell egyrészt az emberi tevékenységhez kapcsolódó, másrészt a természeti eredetű minden lehetséges veszélyforrást – fejtette ki.
A kormánybiztos elmondta: az erőmű megépítésével az atomenergia szerepe tartósan megmaradhat a hazai villamosenergia-termelésben. A paksi blokkok hosszú távon, az évszázad végéig biztosítani tudják a villamosenergia egyharmadát, olcsón, biztonságosan és széndioxid-kibocsátás nélkül – hangsúlyozta.
Energiastratégiai célok
Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára előadásában egyebek mellett kiemelte: a nemzeti energiastratégia három alapvető célt határozott meg, a hazai energiaellátás biztonságának, hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítását. „Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság olyan eszköz, amely egyszerre szolgálja mind a három célt.”
Magyarország önként vállalta és kiemelten kezeli, hogy 2020-ra elérje a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányát. Az eszköztár része az atomenergia hosszú távú, békés célú alkalmazása is – tette hozzá.
A helyettes államtitkár a hazai energiapolitika szempontjából meghatározónak nevezte a regionális együttműködéseket, valamint az állami szerepvállalást is, egyrészt az állam szabályozói szerepének, másrészt tulajdonosi szerepvállalásának erősítését.
Olvastad már? Hozamvadászok éve lesz 2017?
Erős forinttal és amerikai kamatemeléssel érhet véget az idei év, jövőre pedig a Brexit és a font kerülhet a befektetők fókuszába.