Az 1550 oldalas vádirat öt vádpontban foglalja össze a 11 vádlott terhére rótt bűncselekményeket, az ügyész ebből kedden mindössze kettőt ismertetett, a harmadikba pedig belekezdett.
A bírósági tárgyalás szünetében néhányan a hallgatóság soraiból az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabának, a cégcsoport vezetőjének azt kiabálták: „szégyelld magad!”, illetve „gondolj a családodra!”
A bíró a tárgyalás kezdetekor ismertette, hogy 2016 februárjában érkezett a vádirat, az akkor még 1548 oldalas dokumentumot az ügyészség később hiánypótlásra történő felhívást követően mintegy 2500 oldalasra egészítette ki.
Íme a vádpontok
Az öt vádpontból az elsőben a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) sérelmére több mint 46,6 milliárd forintos, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette szerepel. Ebben a vádpontban szerepelnek mások mellett azok a QÉP kezelésében levő, portfóliókezelés alatt álló ügyfélszámlákon levő pénzeszközök is, amelyekkel a jogszabályi előírások, az üzletszabályzat és az ügyfelekkel kötött szerződések ellenére napi rendszerességgel sajátjukként rendelkeztek a vádlottak. A sértettek között ebben a vádpontban 13 takarékszövetkezet is szerepel.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A második vádpont az ügyészség szerint az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak, szintén 2007-2012 között. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből – a lelepleződés elkerülése érdekében – megtérítették. Ebben a vádpontban bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettét jelölte meg az ügyészség.
A harmadik vádpont szerint – amelynek ismertetését az ügyészség csak megkezdte kedden – elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül, 2007-2015 között. Ebben a vádpontban 232 sértettet jelölt az ügyészség, ők az 50 millió forint feletti kárt szenvedett befektetők. Ebben az esetben bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntette a vád.
Az ügy negyedik vádpontja több mint 500 sértett sérelmére, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás, az ötödik pedig bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette.
Rengeteg leányvállalattal dolgoztak
Az ügyész a vádirat ismertetésekor hosszasan beszámolt a Quaestor-csoport felépítéséről. Elmondta, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben (QPT) Tarsoly Csaba és felesége – a per másodrendű vádlottja – a kezdetektől önálló képviseleti joggal bíró vezető tisztségviselői pozíciót töltöttek be, a per harmad- és negyedrendű vádlottjai ugyancsak vezető tisztségviselők voltak.
A QPT az évek során anyavállalatként több gazdasági társaságot is alapított, így a QPT mellett annak leányvállalataiból, továbbá közös vezetésű vállalkozásokból és társult vállalkozásokból jött létre a Quaestor cégcsoport. A vádirat összesen 28 leányvállalatot, 3 közös vezetésű vállalkozást, 3 társult vállalkozást sorol fel, továbbá 13 olyan céget, amelyben közvetve vagy közvetlenül a QPT tulajdonosi részesedéssel bírt, ezeket az ügyész részletesen ismertette. Elmondta azt is, hogy a csoportot irányító döntéshozó testületben az első négy vádlott mindig benne volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ügyész ismertetése szerint annak ellenére, hogy a cégcsoport a működése során több tucat gazdasági társaságból állt, likviditásának biztosítása már a 90-es évek közepétől-végétől kezdve szinte teljes egészében a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) feladata volt. A vádhatóság szerint a QÉP törvényes működéséből származó bevételei már 1996-ban sem voltak elegendőek a cégcsoport működésének finanszírozására, ezért Tarsoly Csaba utasítására kidolgoztak egy módszert, ami lehetővé tette, hogy a QÉP által kezelt, de ténylegesen az ügyfelek tulajdonát képező értékpapír állományt, illetve pénzeszközöket az ügyfelek tudta nélkül eltulajdoníthassák.
Mivel az QÉP által kezelt ügyfélvagyon jogtalan eltulajdonítása korlátozott ideig volt lehetséges, a cégcsoport vezetése nagyobb volumenű vállalati kötvénykibocsátást tervezett. A kibocsátási szak elején már meghaladta a csoport hiánya a 10 milliárd forintot, amit azonban a könyvelés és a pénzügyi beszámolók meghamisításával lepleztek.
A vádhatóság szerint a QPT fiókhálózatában a befektetők nem tudhatták, hogy nagyarányú, nem létező kötvényértékesítés történt, nem tudhatták, hogy a csoport eleve fizetésképtelen, így a visszaváltáskor, vagy az adott kötvény lejáratakor reálisan csak addig juthatnak a kötvények kamattal növelt tőkéjéhez, amíg az új kötvényvásárlók több pénzt hoznak, mint amennyit a részükre ki kell fizetni, illetve amíg lejáratkor a kötvény tőke- és kamattörlesztéseként elfogadják az újabb vállalati kötvényeket.
Az összesen 77 milliárd forint értékben elkövetett, 5458 rendbeli csalás és sikkasztás ügyében indult büntetőeljárás, amelyben a sértettek száma csaknem 32 ezer, a vádirat további pontjainak ismertetésével szerdán folytatódik.
