A tagállamok baj esetén nyúlhatnak a szolidaritási mechanizmushoz, a háztartások és az alapvető közszolgáltatások, kórházak ellátása ilyenkor prioritást kell, hogy élvezzen.
Regionális együttműködés válsághelyzetben
Az új szabályok kockázat alapján négy kategóriába sorolják az országokat, amelyek ezentúl „kockázati együttműködés” keretében közös helyzetelemzést, megelőző és válságkezelő lépéseket tesznek.
A tagállamok a Bizottságot és a partnerországok hatóságait tájékoztatják, hogy a három válsághelyzeti szintből melyiket tartják érvényesnek az adott szituációban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Szerződések átláthatósága
A Bizottság belenézhet minden az ellátás biztonsága szempontjából fontos szerződésbe (amennyiben ez az éves tagállami szükségletnek legalább 28 százalékát fedezné), ideértve az infrastruktúrára vonatkozó megállapodásokat is.
Jerzy Buzek (EPP, PL), jelentéstevő elmondta: „Európában egyetlen háztartás sem maradhat gázellátás nélkül. A tagállamok vállalják, hogy kisegítik egymást, ha baj van. Az új rendelet erősíti a regionális együttműködést, a válsághelyzeti tervezést és megelőzést, illetve növeli a szerződések átláthatóságát.”
A rendeletet 567 szavazattal 101 ellenében 23 tartózkodás mellett fogadták el. Miután a Tanács hivatalosan elfogadta, a szöveg megjelenik az EU hivatalos lapjában, a rendelet ezután 20 nappal lép életbe.
Háttér
A harmadik országokkal között energiaügyi megállapodásokat szabályozó első uniós rendeletet az EP márciusban hagyta jóvá, ezek célja az EU ellenállóképességének, illetve az átláthatóságnak a növelése.
Az EU jelenlegi éves gázigénye 400 milliárd köbméter, aminek kétharmadát importból fedezzük – főleg Oroszország, Norvégia és Algéria révén.
