V4 találkozó
A miniszter részt vett a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külgazdasági miniszteri találkozóján, amelyen Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel egyeztettek a Várkert Bazárban. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte: fontos érdek a Nagy-Britanniában dolgozó, tanuló uniós polgárok jogait is megvédeni.
Hangsúlyozta: a közép-európai országoknak, a V4-nek a Brexit lehetséges kimenetelei és azok hatásai jelentős kereskedelmi és növekedési kihívásokat, kockázatokat jelentenek, ezeket kezelni kell, és ezért helyes, ha a V4 tagjai közösen készülnek fel arra, hogy az esetleges negatívumokat kezelhessék. A tárcavezető közölte: Magyarország érdeke, hogy a gazdaság és az üzleti élet számára kiszámíthatóság jellemezze a Brexit-tárgyalásokat és azok végeredményét.
Átmenetek
Remélhetőleg olyan átmenetei kereskedelmi megállapodás is lesz, amely biztosítja a zavartalan működést és átláthatóságot a gazdasági szférának – fűzte hozzá. Azt is mondta, hogy ha nem sikerülne mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kötni Nagy-Britannia és az EU között, akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai – azaz vámok – lépnének életbe, amit „remélhetőleg senki nem akar”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A miniszter fontosnak nevezte továbbá a lehető legszorosabb biztonságpolitikai együttműködés fenntartását is Nagy-Britannia és az unió között. A tárcavezető kijelentette: a mai találkozó nem Brexit-tárgyalás volt, azt Brüsszelben bonyolítják a főtárgyalók.
Ma itt azt elemezték közösen, hogy a Brexit nyomán előálló új európai és világgazdasági konstelláció milyen gazdasági hatásokkal járhat a közép-európai régió számára, amelynek országai rendkívül szoros együttműködést tartanak fenn Nagy-Britanniával, továbbá milyen gazdasági forgatókönyvek lehetnek – magyarázta.
Átrendeződő piac
Emlékeztetett: amikor Nagy-Britannia kilép az unióból, az EU elveszíti gazdasági teljesítménye egyhetedét, és ezzel teljesen új gazdasági helyzet jön létre. A világ egyik globális pénzügyi központja az EU-n kívül lesz, és az unió belső piacának mérete is jelentősen csökken, ami megváltoztatja az EU pénzügyi és gazdasági súlyát a világban – mutatott rá.
Hozzátette: Nagy-Britannia nemcsak a világ egyik legnagyobb gazdasága, de az unió egyik legnagyobb nettó befizetője is. Szijjártó Péter megjegyezte: Nagy-Britannia a 11. legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kétmilliárd euró többlet van, az ország a hatodik legjelentősebb befektető Magyarországon, 800 brit vállalat több mint 50 ezer embernek ad itt munkát.
Gyorsítani a megállapodást
A miniszter kitért rá: nem érdemes mintákat keresni, amikor az EU és Nagy-Britannia jövőbeni együttműködéséről van szó, az unió más országokkal fenntartott együttműködései nem lehetnek követendő példák a jelenlegi helyzetben.
Kérdésre válaszolva közölte: Európa érdeke az lenne, hogy felgyorsítsák a szabadkereskedelmi megállapodások megkötését, és el kell kerülni azt a helyzetet, hogy nem jön létre ilyen megállapodás Nagy-Britanniával, mert akkor az ország más fontos gazdasági szereplőkkel köt megállapodást, ami az EU versenyképességének csökkenéséhez még inkább hozzájárulna.
Az euró bevezetéséről
Az euró lehetséges magyarországi bevezetését firtató kérdésre Szijjártó Péter elmondta: egy országnak csak akkor szabad csatlakoznia az euróövezethez, ha erre az ország és az eurózóna is 100 százalékban felkészült. Megjegyezte: az alaptörvény rendelkezik arról, hogy Magyarországon a fizetőeszköz a forint.
