Sötét mód ikon
2026 június 16
Szigorít az MNB – Változnak az ingatlan- és jelzáloghitel-piaci szabályok

Szigorít az MNB – Változnak az ingatlan- és jelzáloghitel-piaci szabályok

Új szabályokat vezet be az MNB az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon. Eltörlik az elsőlakás-vásárlók korhatárát, emelkedik a jövedelmi küszöb, miközben a bankok tőkekövetelményei is szigorodnak. A cél a pénzügyi stabilitás erősítése a kockázatok növekedése mellett.

A Magyar Nemzeti Bank több célzott intézkedést hozott a hazai ingatlan- és jelzáloghitelpiacon. A módosítások a pénzügyi stabilitást hivatottak erősíteni, miközben a bankok hitelezési képességét nem korlátozzák érdemben. Az MNB az elmúlt évek gyakorlatával összhangban áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelpiacot érintő makroprudenciális eszköztárának megfelelőségét. A jegybank a piaci folyamatok alakulásához illeszkedve több, a pénzügyi stabilitást erősítő célzott intézkedést fogadott el.  – olvasható az erről szóló közlemény az MNB oldalán.

Új rendszerkockázati tőkepuffer az ingatlanhitelekre

A jegybank a megemelkedett lakáspiaci aktivitás és a kereskedelmiingatlan-piacot övező kockázatok miatt átalakította a rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) szabályait. A 2024. július 1-jén bevezetett keretrendszert hatályon kívül helyezik, és 2026. január 1-jétől minden Magyarországon bejegyzett lakó- és kereskedelmiingatlan-hitel esetében egységesen 1-1 százalékos szektorális tőkepuffert írnak elő.

Ez az intézkedés növeli a bankok sokkellenálló képességét, de nem rontja a hitelezési feltételeket, mivel a hazai bankrendszer tőkehelyzete továbbra is erős.

Könnyebben juthatnak hitelhez az első lakásvásárlók

Az MNB eltörli azt a korábbi szabályt, amely szerint a 90 százalékos hitelfedezeti mutatót (10 százalék önerő) csak 41 év alatti elsőlakás-vásárlók vehették igénybe. A korhatár eltörlésével szélesebb kör számára válik elérhetővé a kedvezőbb feltételű hitelezés.

Emellett 2025 decemberétől egyszerűsödik az adminisztráció: az elsőlakás-vásárlók jogosultságát a bankok közvetlenül az ingatlannyilvántartásból kérhetik le, így kevesebb dokumentumra lesz szükség.

Emelkedik a jövedelmi küszöb az adósságfék szabályoknál

Az adósságfék szabályok is változnak. Az MNB a bérek emelkedése miatt a legmagasabb, 60 százalékos jövedelemarányos eladósodottsági szint igénybevételéhez szükséges jövedelmi küszöböt 600 ezerről 800 ezer forintra emeli.

A kisösszegű, az adósságfék alól mentesített hitelek értékhatára szintén nő: 450 ezerről 550 ezer forintra. A módosítások 2026. január 1-jétől lépnek hatályba.

Jelzáloghitel-finanszírozásban szigorodnak az előírások

Az MNB a jelzáloghitelek stabil finanszírozását biztosító szabályokat is megerősíti. 2026. októbertől:

  • visszaszorítják a bankok egymás közötti jelzáloglevél-vásárlását,

  • elvárás lesz az új kibocsátású jelzáloglevelek tőzsdei bevezetése,

  • növelni kell a stabil források futamidejét.

A kisebb hitelállománnyal rendelkező bankok terheinek enyhítése érdekében a szabályozás alóli kivétel alsó határát 40 milliárdról 100 milliárd forintra emelik. Emellett a jelzálogleveleken kívül más, jelzáloggal fedezett értékpapírok is elfogadhatók lesznek stabil forrásként.

Mikor lépnek életbe a változások?

  • A korhatár eltörlése az elsőlakás-vásárlóknál a Magyar Közlönyben való megjelenés másnapjától hatályos.

  • Az adósságfék és a tőkepuffer módosításai 2026. január 1-jétől érvényesek.

  • A jelzáloghitel-finanszírozási előírások szigorítása 2026. októbertől lép életbe.

Az MNB jelezte: a részletszabályokat a következő hetekben véglegesítik, és az érintett bankokkal folytatott egyeztetéseket követően közzéteszik a jegybank honlapján.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása:  Shutterstock

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.