A „Szegénységi és gazdagsági jelentés” nevű dokumentum, amely többnyire 2008-as adatokra támaszkodik, megállapítja, hogy a háztartások legvagyonosabb 10 százalékára jut a teljes nettó vagyon 53 százaléka, míg 10 évvel korábban 45 százalék volt ez az arány. Az összes háztartások szegényebbik fele csupán a nettó vagyon 1 százaléka fölött rendelkezett.
A jelentés szerint a háztartások összvagyona a gazdasági válság ellenére 2007 és 2012 között 1400 milliárd euróval nőtt, a megoszlásáról azonban nem készült felmérés. Ugyanakkor az állam szegényebb lett, az állami vagyon 1992 és 2012 között a privatizáció miatt 800 milliárd euróval csökkent.
A lakosság 14-16 százalékát fenyegeti szegénység, ha a szegénységi határt havi 952 euró jövedelemnél vonják meg.
A legalacsonyabb béreket fizető szektorokban dolgozók aránya emelkedett, és eléri a teljes foglalkoztatotti létszám 21-24 százalékát.
Kedvező viszont, hogy a munkanélküliség a német egyesítés óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, és a tartósan munka nélkül lévők száma 2007 és 2012 között 1,73 millióról 1,03 millióra esett. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a munkanélküliségi juttatások drasztikusan csökkentek, és 2005 óta a tartósan munka nélkül lévők rosszul fizetett állásokat is kötelesek elfogadni.
