Nincs veszélyben az egyensúly
A szakértő a bank sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a gazdaság erősödését a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások jelentős növekedése is segíti, a béremelések élénkítik a belső keresletet, ismét rekordévet zárhat a belföldi turizmus, az építőipari teljesítmény megugrása pedig az év hátralevő részében is folytatódhat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségvetés hiánya idén várhatóan kissé emelkedni fog és – hosszú idő után – az infláció is nőhet, de az egyensúly nincs veszélyben és nem várható inflációs feszültség sem, annak mértéke jövőre sem haladja meg a 3 százalékot.
Vannak kockázatok
Kiemelte a kedvező munkaerőpiaci folyamatokat és hangsúlyozta, hogy a béremelések nem okoztak visszaesést a foglalkoztatásban, a munkaerőpiaci kereslet továbbra is erős lesz. Hozzátette viszont, hogy a munkavállalók hiánya gondot okoz, jelenleg is több ezer lakás építése csúszik a megfelelő szakemberek hiánya miatt.
További veszélynek látja a külkereskedelmi mérleg romlását, de ez – többek közt az Audi és a Mercedes kapacitásbővítésének, valamint számos más beruházónak (Samsung, ThyssenKrupp ) – köszönhetően csak átmeneti lesz, a kivitel jövőre ismét emelkedhet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar mezőgazdaság exportlehetőségeit a keleti nyitás és a brazil húsbotrány is segítheti – utóbbinak köszönhetően nőhet a Kínába irányuló kivitel -, ugyanakkor egyes termékek világszintű túltermelése miatt egyre inkább csak a feldolgozott árut éri meg exportálni.
Jól teljesít a régió
Suppan Gergely szerint a nemzetközi környezet is kedvező a magyar gazdaság szempontjából: bár az európai növekedés továbbra is mérsékelt, a lassú emelkedés várhatóan folytatódik, a német gazdaság erősödése mellett Franciaországban is kedvező fordulat látszik.
Régiós összehasonlításban a magyar gazdaság bővülése az élmezőnybe kerülhet, az utóbbi években látványos román GDP-növekedés viszont jelentősen visszaesik a következő években – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva az elemző elmondta, hogy az uniós források tavalyi – a GDP alakulásában is megmutatkozó – visszaesése után ismét egyre több támogatás érkezhet, az uniós források lehívása várhatóan jövőre tetőzik. Hozzátette, hogy valószínűleg 2020 után is lehet számítani az EU-s pénzekre, de a források szerkezete átalakul, a mostaninál jóval nagyobb lesz a visszatérítendő támogatások aránya.
