Két és fél éves mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, miután az EUR/HUF kurzus tegnap áttörte a 315-ös ellenállást. Amint arról a minap írtunk, az emelkedő trendcsatornában akár a historikus csúcsokig is tere nyílhat a forint gyengülésének. Miként az sem megnyugtató, hogy az újabban kincstári optimista Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Intézet elemzője sem várja a forint visszaerősödését a devizahitelek forintosítása előtt. Ami minimum hosszú hónapokat, a felek elhúzódó pereskedése esetén pedig akár éveket is jelenthet. Érdekes módon, a piaci elemzők most mégsem a devizahiteles mentőcsomagot és a bankrendszer veszteségét látják a legfőbb gondnak.
Kerülik a kockázatot
A forintot most elsősorban a nemzetközi események mozgatják, a kockázatkerülést lehet tetten érni a befektetői döntésekben – vélekedett Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője, hozzátéve: a régió több devizája is gyengült, mint például a lengyel zloty vagy a török líra.
A devizahiteles mentőcsomag nem annyira a gyengülésben ludas, inkább azt mondhatjuk, hogy a kilátásokat felhőzi, s a későbbi forinterősödést akadályozhatja. Az MNB képlete nem teremtett új helyzetet, amennyiben a bankrendszerre háruló 900 milliárdos veszteség nagyságrendje megfelel a várakozásoknak. Ám azt is észre kell venni, hogy a képlet alapján rendre nagyobb banki veszteségek adódnak, mint amikkel a pénzintézetek korábban számoltak.
Az OTP esetében is azt lehet mondani, hogy az eddig várt 135 milliárd forintnál nagyobb lehet a veszteség. Ugyanakkor az árfolyam esése nem magyarázható pusztán ezzel, hiszen a DAX index is korrigált, vagyis az általános részvénypiaci esésbe illeszkedik az OTP kurzusa.
Rátett egy lapáttal az MNB
A forintgyengülés hátterében jelentős részben az augusztus elején életbe lépett MNB-szabályozás áll – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Emlékeztetve, hogy a jegybank a kéthetes kötvényét betétté alakítja, ám ezt már csak a hazai kereskedelmi bankok vehetik igénybe. A felszabaduló pénz, egyfelől, többletkeresletet jelent az állampapírpiacon, másfelől, a külföldi szereplők közül sokan távoznak a hazai kötvénypiacról, ami gyengíti a forintot.
Különösen izgalmas, hogy ma jár le a futamideje 2600 milliárd forintnyi kéthetes kötvénynek, a jövő héten pedig további 2100 milliárdnak. Arra lehet tehát számítani, hogy a forintra nehezedő nyomás csak tovább növekedhet a hónap végéig. Annál is inkább, mert akkor kerülnek ismét fókuszba a devizahiteles rendezés piaci hatásai. Mindezek fényében, nem várhatunk jelentős forinterősödést rövidtávon.
Azok a fránya kötelezettségek
Említést érdemel még az Európai Központi Bank levele, amely azt nehezményezi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem folytatott előzetes egyeztetéseket a devizahiteles törvény beterjesztése előtt, melyről ráadásul csak az utolsó pillanatban értesültek az európai jegybankárok. Bár ennek most nincs hatása a magyar eszközökre nézve, de ha a kabinet nem reagál érdemben a felvetésekre, akkor piaci vélemények szerint akár újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat hazánk ellen.
