Olyan időszerű kérdések ezek, amelyek az ebola vírus okozta mostani megbetegedések kapcsán mindannyiunkban megfogalmazódnak. Az ügy ebből a szempontból szomorú aktualitása, hogy a Texas Health Presbytarian Hospital újabb egészségügyi dolgozójának lett pozitív az ebola tesztje. A fiatal ápolónő már a második, aki ugyanebben az amerikai kórházban kapta el a betegséget. Az amerikai közvélemény pánikol, maga az elnök is nyilatkozott az ügyben.
Az egészségügyi világszervezet meglehetősen pesszimista
Jóllehet már az is önmagában jelentős gond, hogy a vírus átjutott az óceánon, az igazán súlyos probléma azonban Afrikában van. Az egészségügyi világszervezet, a WHO friss jelentése szerint eddig hivatalosan 8.914 ebola megbetegedést regisztráltak, ezek közül 4.447 halálos kimenetelű volt. Maguk a WHO szakemberei is úgy gondolják azonban, hogy ennél jóval több, legalább kétszer ennyi megbetegedésről van szó, hiszen sok esetet nem is tudnak regisztrálni.
A tavalyi év végén, az idei esztendő első felében már felröppentek hírek arról, hogy szaporodik az ebolás megbetegedések száma, elsősorban Nyugat-Afrikában. Nyárra a vírus jelentős utat tett meg, amint a hivatalos jelentések mutatják már az Atlanti-óceán partjainál pusztít a szó szoros értelmében. Eljutott a nyugat-afrikai Guineáig, Libériáig és Sierra Leonéig. Ráadásul a helyzet nemhogy javulna, rosszabbodik. A milliós lakosú libériai fővárosban, Monroviában például az elmúlt három hétben kétszáz új megbetegedést jelentettek. Az esetek hetven százaléka végződött halállal.
Megfogalmazták a 70-70-60 tervet
Hogy meddig lehet az ebola vírust az afrikai kontinensen tartani, arról a szakemberek is meglehetősen szkeptikusan nyilatkoznak. Mindenesetre a WHO újabb, úgynevezett 70-70-60 tervet fogalmazott meg azzal a céllal, hogy elejét vegye egy világjárványnak. Ez annyit jelent, hogy az elképzelések szerint el kellene érni, hogy a betegek hetven százalékát egészségügyi intézményekben kezeljék. A másik hetvenen százalékos terv azt célozza, hogy a halottakat legalább ekkora mértékben megfelelő biztonsági intézkedések közepette temessék el, úgy hogy senki se fertőződjön meg a tetemektől. A hatvan százalék pedig annyit tesz, hogy ennyi nap alatt, azaz decemberig kellene elérni ez előzőekben megfogalmazott két fontos célt.
Ez pedig egyáltalán nem kis feladat. Különösen annak tükrében, hogy az egészségügyi világszervezet decemberre már heti 5.000-10.000 új ebola megbetegedéssel számol. Ha WHO-nak sikerülne megvalósítani a céljait, akkor decembertől az új megbetegedések száma csökkenhetne, s lassan-lassan a járvány is „kifuthatna”.
És akkor ismét, miként az ebola vírus okozta megbetegedések során annyiszor, megnyugodna a világ, s a szakemberek egy része is a „fejét a homokba dughatná”, mondván, lám a probléma mégiscsak megoldódott.
A kontinens belsejéből indult, már Nyugat-Afrikában van a vírus
Az ebola 1976-ban tűnt fel először az akkori Zaire-ben (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Szudánban. A legnagyobb feltűnést azzal keltette, hogy az esetek zömmel halállal végződtek. Az azóta eltelt időszakban is sokfelé okozott halált a vírus, jóllehet a sajtóban, az internetes portálokon megjelent megbetegedés számok messze meghaladták a valóságost. A hivatalosnak tekinthető statisztikák szerint tavaly decemberben már 3.685 megbetegedés vált ismertté, immár Nyugat-Afrika országaiban, s ezek közül az esetek közül 1.841 végződött halállal.
A világ persze a járványok lecsengését követően, miként a „madárvírusos időszak” után is, megnyugszik. Az ebolás halottak, a kiirtott baromfitelepek lassanként feledésbe merülnek. Addig, míg az ideig-óráig lapuló vírusok újra nem támadnak. Legfeljebb megszállott tudósok és profitorientált gyógyszergyárak végzik kutatásaikat.
A kutatások, a laboratóriumi kísérletek, az új gyógyszerek kikísérletezése és piacra dobása azonban horribilis összegeket emészt fel. Pedig a kutatók már jó ideje állítják, a jövő gyógyászatának, gyógyszerkutatásának a prevenciót kellene fő iránynak tekintenie és a gyakorlatban alkalmaznia. Hovatovább azt is állítják, hogy az elkövetkező egy évtizedben ki lehetne kísérletezni olyan modern univerzális oltóanyagokat, amelyek védetté tehetnék az embereket az influenza betegségektől kezdve akár az eboláig is.
Előrehaladott kísérletek folynak a kutatóhelyeken
A kaliforniai Gilead Sciences nevű vállalat például azt ígéri, hogy a Sovaldi névre keresztelt tablettája akár embermillióknak is gyógyulást jelenthetne a Hepatitis-C vírus elleni küzdelmében. Van azonban egy probléma ebben a harcban. Hírek szerint egyetlen Sovaldi pirula hétszáz euróba kerül. Nagyjából hatvanezer eurót tenne ki a tizenkét hétig tartó kezelés.
A kísérletek persze másutt is folynak. A GlaxoSmithKline gyógyszer konszern és a svájci Okairos nevű cég (a vállalatot 2013-ban vette át a GSK) előrehaladott kísérleteket folytat egy oltóanyaggal, amelyekkel megelőzhető lenne a vírusok térhódítása. Szerintük az elkövetkező tíz éven belül elérhető lehet védettséget nyújtani olyan vírus okozta betegségek ellen mint az AIDS, a malária vagy az ebola.
A kutatók szerint a megelőző oltások előtt nagy jövő áll. Egyre több akut betegségről derül ki, hogy vírusok vagy baktériumok okozzák. Hogy mást ne említsünk például a méhnyakrákról, amely ellen már Magyarországon is elérhetők védettséget biztosító oltások. Az új szerek egészen más elveken működnek, mint a régiek. A többi között elsősorban az emberi immunrendszert kívánják olyan helyzetbe hozni, hogy felismerje a támadó vírusokat és alkalmassá váljon azok elpusztítására.
Ezek a távlatok. A valóság azonban az, hogy a most Afrikában pusztító vírus megfékezéséhez még az egészségügyi szolgáltatások sem megfelelőek. Guineában az egészségügyi centrumokban még jó a helyzet, ott az ebola fertőzött emberek hetvenhat százalékának állnak rendelkezésére kórházi ágyak. Sierra Leonéban azonban csupán a betegek huszonhat, Libériában huszonegy százalékát lehet minden tekintetben szakszerűen ellátni.
