A Morgan Stanley Capital International, a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) 1,3 százalékkal csökkent kedden.
Japánban további lazítás várható
Japánban a jen dollárhoz viszonyított erősödése nyolcheti mélypontra nyomta a tőzsdeindexeket, miközben Kuroda Haruhiko, a jegybank elnöke a parlamentben tartott beszédében megerősítette, hogy készek habozás nélkül tovább lazítani a monetáris politikát az inflációs célszám elérésének érdekében.
Kuroda derűlátóan nyilatkozott a japán gazdaság helyzetéről, a mérsékelt fellendülést méltatva igyekezett kisebbíteni a közelmúltbeli gyenge makroadatoknak és a jen erősödésének jelentőségét.
Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 2,42 százalékkal, 390,45 ponttal, 15 732,82 pontra, míg a szélesebb körű Topix-index, amely az első szekcióban forgalmazott valamennyi részvényt magában foglalja, 34,34 ponttal, 2,64 százalékkal, 1268,37 pontra süllyedt zárásra. A jen dollárhoz viszonyított árfolyama másféléves magasságba emelkedett a bankközi piacon: a dollárt 110,76 jenen jegyezték, szemben az előző napi 111,43 jenes zárással.
Havi mínuszok a tőzsdéken
A dél-koreai Kospi 0,82 százalékos mínuszban, 1962,74 ponton zárt, miután a külföldi és az intézményi befektetők is profitot realizáltak. A technológiai és biztosítási cégek, valamint a közműszolgáltatók árfolyama esett, míg a banki és a telekom részvények drágultak. Az elektronikai cikkeket gyártó multinacionális Samsung Electronics árfolyama 3,45 százalékkal esett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az irányadó ausztráliai index, az S&P/ASX 200 1,42 százalékkal, 4924,40 pontra, egyhavi mélypontjára csökkent az ipari szektor 1,4 százalékos, ezen belül is az energiaipari vállalatok 3,3 százalékos gyengülésének eredményeként.
Az ausztrál jegybank a várakozásoknak megfelelően immár a tizedik egymást követő ülésén hagyta változatlan szinten, 2,0 százalékon irányadó kamatát arra hivatkozva, hogy az ausztrál dollár erősödésének dacára a gazdasági növekedés töretlen maradt. A jegybank kész lazítani monetáris politikáját, ha az inflációs fejlemények, a munkanélküliség vagy a világgazdaság helyzete ezt kívánná, de nemigen van jele annak, hogy a közeljövőben ez megtörténhet.
Jót tett a szünet Kínának
A kínai tőzsdék irányadó indexei viszont közel háromhavi csúcspontjukra emelkedtek, miután egy sor kormányzati intézkedés és a javuló gazdasági adatok meghozták a befektetők étvágyát a kockázatosabb eszközök iránt. A forgalom azonban alacsony maradt, jelezve, hogy a bizalom törékeny maradt.
A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 43,54 ponttal, 1,45 százalékkal, 3053,07 pontra, a második legnagyobb kínai tőzsde, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index pedig 2,51 százalékkal, 260,62 ponttal, 10 640,27 pontra nőtt. A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 1,32 százalékkal, 3264,58 pontra, az amerikai Nasdaq Composite index kínai megfelelője, a fejlett technológiai vállalatok részvényeit követő ChiNext-index pedig 3,36 százalékkal, 2279,52 pontra ugrott. Hongkongban az irányadó mutató, a Hang Seng 1,73 százalékos mínuszban, 20 144,00 ponton, míg Szingapúrban az STI-index 1,38 százalékos veszteségben, 2797,10 ponton áll a záráshoz közeledve.
Az indiai piacok egyáltalán nem reagáltak arra, hogy a jegybank a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6,50 százalékra csökkentette irányadó kamatát. A 30 vállalatot magában foglaló mumbai tőzsdeindex, a BSE Sensex 1,48 százalékkal, 25 022,84 pontra, a rivális, 50 részvényt felvonultató CNX Nifty pedig 1,52 százalékkal, 7640,75 pontra esett.
